www.rtlklub.hu

Vas-utazó

A vonatok lépten-nyomon előjönnek ebben a blogban, bár inkább a keskenynyomközűek: most viszont a nagyokról lesz szó.
Az aktualitás, hogy a MÁV (sorry, MÁVSTART) egy sajtótájékoztató keretében megpendítette, hogy hamarosan kijönnek egy éves érvényességű kártyával, amit bárki megvehet és korlátlan 50%-os utazást tesz lehetővé. Ez elsőre jelentéktelen dolognak tűnik, de nekem semmilyen kedvezmény nem járt eddig (a köztisztviselőség óta...), anélkül meg az autóval megegyező - ha nem drágább - a vonatozás.
Tehát kb 20-35e Ft-ért lehet állítólag majd ez az éves kártyát megvenni. Mondjuk kicsit sokáig tartott lemásolni az osztrák, svájci példát, dehát vélgülis úgy tűnik sikerül.
A vonat előtérbe állítása Európa-szerte folyik, a másolt osztrák-svájci példa pedig érdekes összevetésre ad módot a vasúti bérletek tekintetében...tehát:
Magyarország Ausztria Svájc
Éves bérlet 1.600.000 HUF 1690 EUR 3100 CHF
Éves 50%-os bérlet 20-35000 HUF 100 EUR 150 CHF

Átváltás nélkül is látszik, hogy az osztrák, svájci árak (különösen az éves bérlet esetében) arányban állnak az ottani szolgáltatás színvonalával...csak sajnos fordított arányban... Az osztrák vásárlóerő persze valószínűleg elég gyengécske ahhoz, hogy a magyar ár negyedéért kínált éves bérletet megvegye, de ez legyen az ő bajuk...illetve a svájciaké, akiknél hasonló az árszínvonal. Az osztrák vasút honlapján azért odaírják, hogy 1 millió 50%-os bérlettulajdonosuk van, amiből a vasút kb 100 millió EUR bevételhez jut anélkül, hogy még bárki is felszállt volna a vonatra - ügyes, ügyes, ez azért ott sem elhanyagolható tétel...
Na de lássunk egy 3 országot érintő tételt: egy Budapest - Zermatt utazás, ugyebár a Matterhorn lábához:

Budapest - Zurich 78 EUR oda-vissza, Sparschiene ajánlattal, csak ülőhely, Zurich - Zermatt további 226 CHF oda-vissza, 2. osztály végig - azaz kb 55 ezer HUF...hmhmhm...azaz a vonatozás nem egy olcsó történet teljesárú jegyekkel - összevetésként viamichelin.com 130-150 EUR közé teszi az autózás benzin+pályadíj költségét...a kevésbé környezetszennyező vonatot tehát igencsak meg kell fizetni...már itthon is.

Csillagos hét

Az elmúlt napok kellemesebbik oldaláról, a wellnesszállodákról már írtam két postot, de most a munkáról néhány, mi is volt ez a nagy rohangálás:
1. Dec 5-én reggel közzétételre került a Kiváló Európai Desztinációk díj, egy Gerbeaud-beli reggeli keretében
2. Egy gyors utat követően még aznap Székesfehérvár, ahol sikerült megállapodni a regionális turisztikai vezetővel egy regionális awaraness kampány lebonyolításáról a desztinációmenedzsmentről.
3. Dec 6-án a Kaposvár melletti szálló-fürdőberuházás egyeztető-megbeszélése délelőtt
4. Majd irány a Fertőtáj, de közben egy kis betérő Nemeshanyra (na az hol van?), aminek a polgármesterével néhány héttel ezelőtt találkoztam egy zarándokút-pályázat megbeszélésén. Kicsit már interneten utánanéztem, így célba is vettem a felújított vízimalmot - na ebben a műfajban autentikusabbat nem láttam még Magyarországon...amolyan pókháló az ablakban típusú, rengeteg eredeti szerkezettel + tulaj sok elképzeléssel, aki meséli a további fejlesztéseket. Közben bemegyünk a frissen felújított lovardába, istállóba, ami még éppen csak elkészült, még üres. Illetve két lakója már van, egy tehén és néhány napos borja. A kisebb elvan, érdeklődve pislog, az anyja nem nagyon élvezi, hogy a fejük felett beszélgetünk támogatási intenzitásról , projektelemekről stb, ugyanis körvonalazódik a következő pályázat is falusi szálláshelyre, kézművesműhelyre - egy névjegykártyát gyorsan elkér, hogy ugye beszélhetünk róla...hát persze. Bár ezek a nagyságrendű fejlesztések alig hoznak bevételt, mégis jó érzéssel csinálja az ember, mert itt tényleg valami örökséget tud megőrizni...
5. A bükfürdői Hotel Caramellből pedig frissen érkezve Nagycenkre, Fertőtáj világörökségi helyszín több települést érintő projektmegbeszélésére, ahol felújításra kerülne kastély, templom, kúriák stb. Ez még függőben volt, hogy ki koncepcionálhatja, pályázatírhatja, de csak a megbeszélés kezdetéig :))) szóval megy majd az ajánlat a napokban, mert ez volt a kérés és nincs is más jelentkező - ez igazi csapatmunka volt mindenesetre a szakértőkollégákkal.
6. Hazaérve Bp-re még jött egy hívás volt fősulim tanszékvezetőjétől, hogy az angol nyelvű Tourism and Hotel Management képzés tavaszi félévében a 'Live Group Project', ami valós üzleti helyzetek modellezése tantárgy, szóval ennek levezénylésére rám gondolt...meglátjuk.

Ez már olyan alapos, hogy lassan az autó km állását is ideírom...

Na és akkor a kellemes hét után vissza a magyar valóságba: Csillag születik, RTL Klub, gondoltam megnézem már 1x, egy kis munka mellett háttérzörejnek...a műsorvezetők, a zsűri már olyan szinten unalmas, hogy szerintem néhány évre előre el lehetne találni még mindig, hogy ki vesz ilyenekben részt...a díszlet egy hétköznap esti olasz tv showhoz viszonyítva szegényes, dehát mindegy, majd a versenyzők hozzák a formájukat. Mondjuk ők tényleg nem rosszak, ez a kiscsillagozás ugyan idegesítő, dehát sztárműsorvezetőktől mit várjon az ember? A két kissrác űdítő színfolt. Az egész alapesetben jópofa, de azért egy jó nagy átverés mindenki felé: a műsorvezetőknek habzik a szájuk, annyiszor mondják az sms-ezést, határon túlról is, stb, kb mintha azt mondanák, hogy 'fizessétek az sms díjat, hadd legyen már jó kis fizum, meg kell a profit a csatornának is'. A két kissráccal a legnagyobb a kitolás: nagyon ügyesek, jópofák, igazi színfoltok: de komolyan elhiszi vki, hogy egy kereskedelmi tv érdekeit nézve ők manapság piacképes 'áru' kategóriába esnek? Hogy lehet őket futtatni, kifacsarni sokszor, sikeresen és egy csomó pénzt fognak hozni a műsor után felszínen tartva őket? Hogy majd mese meg népdal cd-ket fognak ezrével eladni és meg lehet tölteni az ilyen-olyan 'ügyeikkel' a bulvármagazinokat? Nagyon sajnálom őket, mert tényleg ügyesek, de elhitetik velük, hogy ezt az egészet meg is nyerhetik a fenti körülmények között...szóval nagy átverés. Addig pedig folyik a szimpátiaszavazatok (+ díjak) gátlástalan maximalizálása, hiszen egész héten mást sem hall az ember, mint Csantavér, a kissrácok stb. A forgatókönyv (ne legyen igazam) szerintem kb az, hogy ameddig csak lehet, talán a döntőig is a két kissrác benttartása, aztán ott már végülis a győztes mindent visz alapon el lehet őket felejteni és vki 'sztárolható' előadó kiválasztása...ha nem így lesz, itt fogom a blogban reklámozni az RTL Klubot...mindenesetre több műsort az eredmény megismeréséhez nem kell megnéznem, úgyis ettől visszhangzik majd minden...

Wellness-teszt 2 - Hotel Caramell**** Bükfürdő

A somogyaszalói projekt megbeszélését követően irány a Fertőtáj és egy stopover Bükfürdőn. Hotel Caramell - elég bizalmatlanul nézegettem azt a sok földönkívülinek tűnő promóciós szöveget a honlapon, dehát próba, szerencse. Az első illuzióromboló: Sárvár felől megérkezni Bükfürdőre - rég autóztam ilyen rossz úton - egy magasabb nyugati buszon a nyugdíjas turisták szerintem lazán rosszul lesznek...abból pedig előfordul itt néhány. Ezzel vége is a csalódásnak, a hotel ugyanis a várakozásokhoz képest messze jobb: kint van ugyan a prérin, nem a többi bükfürdői szálló között, dehát kit érdekel, az ember úgysem teszi ki a lábát: viszont egy érdekes színvilág, bordós-barnás az egész, nagyon kellemes, a bejárati ajtók mellett egy üvegcsében orchidea (minden szobánál!), a szoba tágas, embermagasságú virág is van benne, ami azért szállodai szobákban nem gyakori. Fürdőben szögletes design mosdókagyló, a zuhanyrózsa helyett csak egy botszerű valami van, aminek az oldalából, 'vonalasan' jön a víz - aztán bekattan, persze, ez olyan, mint egy mikrofon - én meg nem szoktam a zuhany alatt énekelni. De a célcsoportnak tényleg teljes az illúzió. Wellness előtt beváltom welcomedrink kuponom, itt vmi pezsgős koktélt osztanak, nem rossz, nem rossz - nagyon terjedő intézmény ez, támogatandó kezdeményezés... Wellnessrészleg: itt már megint nem nagy, ráadásul pont a gőzkamra visszafogottan működik - kérdezem is a személyzetet, de mondják: ez ilyen. Hát akkor ilyen. Végülis meleg van bent, csak olyan, mintha a gőzfürdőben páraelszívó működne...ez talán jól illusztálja a helyzetet. Vacsi a szokásos, igénytelen svédasztal, belépve az étterembe úgyis leesik az állam, a helyi fogászok nagy örömére: cigányzenekar játszik bent. Na de mit? A Keresztapa film zenéjét, érdekes ütemben...amolyan 'klasszikusok diszkóritmusban'...Összerakva: 2007, Bükfürdő, ****-os, fengshui alapú wellnesszálló, egy halom némettel és a Lakatosch család húzza a pergőritmusú Keresztapa zenét...képzavar best-practise ...némelyik németnek pedig láthatóan fejébe szállt a szénsavmentes ásványvíz, a szénsavasat fogyasztók pedig már tapsolnak is...hiába na, hazájukon kívül ők is kirúgnak a hámból...de vissza a vacsorára: csak reggelivel rendeltem a szállást, így a félpanziósoknak szóló svédasztalos vacsinál kisebb zavart okoz a pincérek körében, hogy valami domesztikált turista étlapot kér - aztán hipp-hopp, kapok, igaz figyelmeztetést is, hogy várhatóan kicsit tovább tart a rendelés elkészítése...erre három perc alatt ott a leves: krémleves rókagombával, sonkachipssel tálalva...aztán pedig perceken belül kis lazacos-brokkolis farfalle és kitűnő mindkettő - közben a cigányok is áttérnek a Magyar táncokra - na, működik ez...már megint happy end...és az egész elmehetne boutique hotelnek is, mert teljesen más, mint az egy kaptafára készült Aqua-Sol, Orchidea-Lipót, Azúr vagy éppen a Residence...talán a füredi Silver Resortra hasonlít leginkább...de oda majd a kiváló desztinációs díj infó napja kapcsán térek be: eden.itthon.hu ...

Wellness-teszt 1 - Hotel Residence**** Siófok

A különböző projektelfoglaltságok úgy hozták, hogy 3 napon keresztül körbeutazom a Dunántúlt és mivel semmi kedvem nem volt naponta visszamenni Bp-re, így Siófokon és Bükfürdőn is közbeiktattam egy wellnesshotelt.
Tehát először Siófok, Residence, teljes fogadóbizottság, egy welcome pezsgő, a köntöst is nyomják az ember kezébe, internetezési lehetőségek kicsit megkavarják a recepciót, de szolgálatkészek. kellemes a fogadtatás.
Check-in után irány a wellness-részleg!!! Hát, nem túl nagy, ráadásul még félgőzzel sem üzemel, de érdeklődésre, hogy merre is van a gőzkamra, beüzemelik, merthogy az sem 'megy' alapesetben...ráadásul a merülőmedence is üzemen kívül előtte, az egy szál zuhanyba pedig beleállítottak egy létrát, merthogy festegetik a plafont...mondjuk a nagyobb medencében és a jacuzziban minden OK...így viszont a gőzkabinból kijövet, zuhany hiányában az ember agyonizzadtan, de diszkréten belecsobban a nagymedencébe...hát, nem látta senki, maradjunk ennyiben...én sem örültem volna mást így látva, de mit lehet tenni...
Mondjuk a vízügyi dolgoknál a csavarokat újra kellene húzni, a különböző kapaszkodók, vagy pl. a szobai zuhanyzó zuhanytartója is instabil egy kicsit...
Félpanziós vacsora, szerencsére nem svédasztal, hanem épeszű tányérszervíz, többféle leves, főétel, stb, kellemes étterem, ételek. 1x megjelenik vmi főnökféle, variál vmit a világítással, össze-vissza kapcsolgatja, vmi diszkós lehetett régebben, de végül sikerül beállítani egy tompa, kellemes fényre és a személyzet még az asztalokon is meggyújtja a gyertyákat, ez is OK. Szomszéd asztalnál mosolyogtató tréninges csapat vacsizik, gázos egy társaság szó szerint, vmi gázos cégtől jöttek. A HR-esnek csak gratulálni tudok: olyan szinten sikerült a válogatás, hogy szinte egyenruhaszerűen öltözve (ing, könnyű pulóver rajta) üldögélnek a 30-32 éves, mérnökszerű fiatalok. A személyzet sürög-forog a vagy 25-30 fős klóncsapat körül, a gyakornokszerű kiszolgáló lánykák minden megmozdulását kisebb csipkelődő beszólások és csoportos elfojtott kuncogások követik - de a személyzet türelmes, kedvesek...és tankönyvszerűen üzemelnek, minden mozdulatuk vhogy vizsgafelszolgálás szintű, bár az egyik olyan kis felületen fogja a borospalackot az aljánál, hogy azt hittem, ott ejti el, de nem...csak egy adrenalinnövelő megmozdulás...Ehhez jön még, hogy talán egy Mikulásparti miatt menetközben (ez úgy látszik itt a kulcsszó) díszítik az éttermet. Az egész hotelszemélyzet szerintem egyetlen miniszoknyában lévő tagja mászkál fel a létrára felerősíteni a plafonra a díszeket...vacsora közben, az asztalok között...közben a korábbi diszkós főnök tovább rohangál fel-alá és ennek következményeként a személyzet is rohangál fel-alá, számomra a nagyja tökéletesen üresjáratnak tűnik, semerre semmit nem visznek, viszont üres kézzel is jönnek vissza...a már-már népmesei szintre emelkedő vacsorát a szomszéd klóncsoport által elfogyasztott egy-két pohár bor tovább színesíti, mert az addigi műszaki tárgyú, illetve beszólásos megjegyzések mellett elemzésre kerülnek a különböző kibeszélőshowk is...fura fordulat mindenesetre.
Na mindegy, most egy nem különösebben könnyű vacsora után valószínűleg abszolút nem ajánlott módon még egy kis gőzkabin látogatást teszek, hátha kivették a létrát a zuhanyzóból...
A good-night csoki pedig egy Raffaello, ugyebár kókuszreszelékes - a szobaasszonyok kedvence vszeg :))) bár talán pont a porszívózási minőségbiztosítás 'beépített' eleme - mert nem lehet nem elszórni...

Four-stop-shop

Egészségügyi reform helyzetjelentés 2007: az eü reform egyik kezdeti lépése volt a nem vényköteles gyógyszerszerű készítmények patikán kívüli árusítási lehetősége. Vasárnap reggel kicsit kapart a torkom, gondoltam itt az ideje az éves Neocitran adagom (ami max 2 doboz) beszerzésének - hát akkor gyerünk. Tudatos internetes keresés: Drogerie Markt, Agip, Mol, OMV honlapok - egyik sem nyilatkozik róla, hogy kapható lenne ilyesmi...pedig már a többféle kv különlegességeiket is bemutatják...hát akkor személyesen:
1. Drogerie Markt - Mexikói út: vasárnap délelőtt zárva...(pedig mintha régebben nyitva lett volna) - Neocitran nem derül ki, hogy kapható-e
2. OMV - M3 kivezető szakasz - nem kapható ilyesmi
3. Cora (fóti) - gyógyszertár, zárva, legközelebbi üzlet: Dunakeszi (csak így, városnév szinten...)
4. SHELL M3 bevezető szakasz: óh, igen, itt van ilyesmi és Neocitran is...üvegszekrényből, nagyon 'előírásszerűen' adják, 899 Ft, amúgy fogalmam sincs mennyi lenne az ára patikában...+ két liter benzin a rohangálásért...
Szóval azért annyira nem elterjedt a vásárló középpontba állítása - pedig olyan szinten fizetem a munkáltatói-munkavállalói oldalról is az eü hozzájárulásokat, járulékokat stb, hogy csak na, ráadásul ez piaci árú cucc, 100%-osan én fizetem - máshonnan nézve ez kb azonos kategória egy tábla csokival - jól néznék ki, ha azért is ennyit kellene rohangálni...:)))

Horizont

CNN Talk Asia műsor: indiai üzletember nyilatkozik, amolyan új maharadzsa. A 60-70-es években valami sörmárka megszerzésével alapozott, aztán befektette ide-oda a pénzét, merthogy 'a bankban 2% kamatért nem tartom'. Megalapította a Kingfisher (www.flykingfisher.com) nevű légitársaságot, 'mert szimpatikus volt a név', meg Indiában évente 40%-kal (!!!) növekszik a légiforgalom...most a kínai számba bele sem merek gondolni...persze érdekes volt látni az on-the-spot interjút, a családi birtok egy valóban rendkívül ízléses épülethalmazt foglal magába, persze úszómedencék, egy az aquafitnessnek, egy water basketballt (?) játszani, továbbiak csak a partik háttere miatt, golfpálya, régi autók stb. 'Napközben néha úszom, néha ütök egyet vagy dobolok' szól a stresszmentes maharadzsa nyilatkozata. CNN riporter elképedve nézi az egészet és érdeklődik: na de az emberek a kerítésen kívül nyomorognak...válasz: 'igen, a Parlament tagjaként ismerem a problémáikat...' Kész...hát igen, egy távolinak tűnő világ, kb. mint ez a kép - ami azonban csak a Pomáz feletti Kő-hegyről készült...


Magyarországon menetközben sokkoló(nak tűnő) 1%-os GDP növekedési adat, sztrájkok stb. azaz 'lefagyva' minden, mint ezen a képen - ami meg a Nagyhideghegyen készült néhány napja.



Azonban ez csak a látszat: a nagyhideghegyi turistaház dugig tömve, isteni babgulyás gőzölög sokak előtt (előttem is:))), volt valami hegyfutás is aznap 1000 résztvevővel...félméteres hóban...jó lehetett...gyalog is elég volt...
1%-os GDP, ami kétségkívül nem szép, mindenki magyarázza is érdekei szerint. Ugyanakkor nem sokan veszik figyelembe, hogy miből is áll a GDP, illetve aki esetleg igen, az is próbálja elfelejteni. Egy-két gazdasági kutatócég adott csak közre szűkkörű infót, hogy a GDP novekedése 2007-ben olyan 3-3.5% körül lehet egyszeri hatások nélkül. Mondjuk az egyszeri hatás is hatás. Viszont ha pl az egészségügyi szolgáltatások volumene, értéke zuhan, az már jelentősen húzza lefelé az adatot, a mezőgazdaság is szerencsétlenül járt ugye idén. A többiek azonban egész jól elvannak. Továbbá az állami ballasztoktól való folyamatos megszabadulás - ha a bázishatás érvényesül 2008-ban ugyebár...- a várttól gyorsabb növekedést is ki fog mutatni jövőre, ami meg a másik oldalról lesz csalóka, mert akkora meg nem lesz a 'valós' növekedés. Ráadásul sokan pl az állami autópályaépítések csökkenésére, az EU-s források csak jövőre várható megjelenésére stb-re mutogatnak - hm, érdekes egy vállalkozói szektor az, amely az államit támadja, hogy ugyan miért nem ad annyi megbízást neki??? Mondjuk részben nekem is vannak ilyenek, mert az is egy partner, de mondjuk nem mutogatok ujjal rájuk...másrészt a 'felszín alatt' már érezhető, hogy itt valami nagyon érdekes dolog van készülődőben és az EU-s támogatások valóban felpörget(het)ik a gazdaságot: mindenki készülődik, projekteket szül (vagy legalábbis próbál), pályázatot ír (vagy legalábbis próbál), még az is, aki a megjelenő pályázatok idején kap észbe (?!) stb. Rövid távon így valóban szépen alakulhatnak a gazdasági adatok, meg az életminőség stb. Kérdés, mi jön utána, mert azért vannak már most is olyan, korábban erősen támogatott országok, akik már nem használhatják fel fejlettségük miatt ezeket a forrásokat...az EU-s átlag pedig jön lefelé, mert a balkáni tagok (akármilyen dinamikusan is fejlődnek manapság) azért rendesen elmaradnak még - és akkor ott vannak még a potenciális tagországok ezen a környéken, akik szintén nem igazán jóléti államok, viszont a következő 2014-től induló EU-s költségvetési időszakban már tagok lehetnek és akkor mi 'hirtelen' nagyon fejlettek leszünk (OK, valami phasing-out periódus azért lesz)...na akkor mi lesz? Mert a horizonton megint csak az sejlik fel, hogy az állami/EU-s szektor a hőn áhított megbízó, a magáncégek ezzel elkényelmesednek és nem is gondolnak saját kockázatvállalásra...már megint nem...mondjuk végülis ebből is lesz egy-egy úszómedence, ezt nem nehéz megjósolni...

Az első év

Hát igen, ez is eljött. Pedig a magyarországi vállalkozásoknak vagy 70%-a (legalábbis vmi ilyesmit hallottam) az első évben tönkremegy. Máris sikerült maradékká válni :)
De komolyabbra fordítva a szót, ez egy - nem pénzügyi értelemben vett - mérlegbeszámoló lesz.


Az elmúlt egy év kivonatos mérlege tehát, a pozitív és negatív dolgok, amivel szembesülni kellett, illetve amit ez az új helyzet hozott magával:

+ Új szakmai kihívások, változatosság, környezetváltozás, gyakorlatilag az egész ország a munkahelyem
+ Egy EU-s projektmenedzser és pályázatíró oklevél
+ A lehetőség, hogy elég sokat keressek (azért ez részben már realizálódik:)
+ Kötetlen időbeosztás, sok idő megspórolása a hierarchia hiánya miatt, továbbá a napközbeni, gyorsabb bevásárlások, ügyintézések miatt
+ A megbízások eddig hozták magukat, alig fordítottam energiát a piacépítésre, azt is csak a kezdeti hetekben
+ Kedvező személyi cash-flow, az utolsó minisztériumi kifizetéseket két-három hónappal követték a nagyobb céges bevételek, amik a korábbival megegyező bér kifizetését biztosították
+ A tudat, hogy az ember a saját lábán is megáll
+ Az ex-kollégákkal megmaradt jó kapcsolat

- Zéró biztonságérzet, hogy minden hó 5-én ott a fizetés a számlán
- Hullámzó fizetési hajlandóság (na jó, ez inkább amolyan -+, mert sokan nagyon pontosan teljesítettek)
- Kötetlen időbeosztás, ami néha elvonja a figyelmet a munkától
- Az internetes bankolásnál az APEH felé történő adó és járulékutalásoknál (az összeg ismeretében) az ENTER gomb megnyomása belső konfliktusokat okoz

Szakmailag amibe belenyúltam: desztinációmenedzsment szakmai anyag fordítás, desztinációmenedzsment szervezetfejlesztés, világörökségi tanulmány, kiváló desztinációs díj EU-s projekt, kisvasúti fejlesztések, wellnessfürdő és szálláshelyfejlesztés, kiemelt turisztikai projektek értékelése, tematikus út fejlesztés, rendezvények, konferenciák pályázati támogatása. Mindezek esetében szakmai tanácsadás és pályázatírás vegyesen.

Persze sokan mondják, hogy jó pillanatban kerültem ki a magánszektorba, de a lehetőség végülis mindenkinek adott...

Az is igaz azonban, hogy a kezdeti nehézségeken, egyáltalán a 'nagy' döntésben sokat segített a 2006. szeptemberében elkezdett siklóernyőzés - talán az egyik első bejegyzésben is írtam: ha az ember egyszer belefut a mélységbe, akkor utána egy tárgyalás vagy egy megbízás teljesítése már igazán apróságnak tűnik...

European Destinations of ExcelleNce - EDEN

Elérkezett a Magyarországon tavasszal lebonyolított Kiváló Európai Desztinációk Díj díjátadása a portugáliai 6. Európai Turizmus Fórumon ( www.etfportugal2007.pt )
Az egyelőre pilot projektként induló EU-s projekt keretében idén 10 ország vett részt, de Verheugen biztos már bejelentette, hogy jövőre 18-an. Ez áttételesen azt is jelenti, hogy júliusi pályázatom, amit a Magyar Turizmus Zrt megbízásából írtam a Bizottság részére várhatóan sikeres lesz :))). Aztán pedig jön majd a lebonyolítás, de erről még korai lenne beszélni.

Tehát a győztesek, akik a Best Emerging Rural Destination Award-ban részesültek (zárójelben, hogy hány pályázó vett részt a nemzeti kiválasztás folyamatában: nem állunk rossz helyen!!!:))

Ausztria ( 24 ): http://www.niederoesterreich.at/pielachtal/ vagy http://www.dirndltal.at/ (ez komoly!!!:)
A díjátadáskor jópofa volt, hogy autentikus ruházatban vonult ki az emberke két dirndlis lány kíséretében, Verheugennek egyből adtak is vmi itókát...megadták a körítést. Bár hozzá kell tennem, hogy a Mátra a június eleji magyar döntőre ugyanígy készült, mindenféle italokkal, illetve palóc ruhába öltözött lánykák jöttek a bp-i zárókonferenciára...azaz osztrák színvonalon :)))

Belgium (13): http://www.durbuyinfo.be/
Pontosabban Vallónia részről...

Horvátország (17 ): http://www.svetimartin.hr/
Ez nincs is messze a magyar határtól, ráadásul a Szt Márton zarándokúton fekszik.

Ciprus ( 3 ): http://en.wikipedia.org/wiki/Troodos_Mountains
Na róluk nem beszélek, talán 1x elmesélem majd, hogy miért nem...

Görögország ( 6 ): http://www.florina.gr/
A macedón határ mellől...

Magyarország ( 30 ): http://www.orsegnet.hu/
Erről már volt szó, de jó volt látni a bemutatkozását az európai közönségnek, lovas íjász stb, echte magyaros klip volt róla...

Írország (32 ): http://www.clonakilty.ie/
Ahol a díjátvevő hatalmas nótázásba kezdett, amikor a 'köszönöm a szüleimnek, hogy itt lehetek...' szöveget kellett volna a pódiumon - a közösnég nagy megrökönyödésére. Persze utána tapsvihar és vidámság. A köszönőbeszéd utána szintén egy külön kategória volt...hiába, jó marketing, meg is maradt az emberben...

Olaszország ( 135 ): http://www.specchia.it/
Az olasz viszont nem hazudtolta meg önmagát, mindneki angolul próbált szólni pár szót, ő olaszul és 'kirángatta' maga mellé a horvát küldöttség egy tagját tolmácsolni...problémamegoldásból ötös

Lettország (10 ): http://www.visit.kuldiga.lv/
Nekem a menetközben bemutatott videón ez 'lett' a kedvencem...

Málta (talán csak ez az egy?) : http://www.nadur.gov.mt/
Sőt, mint kiemelték, nem is Málta, hanem Gozo, azaz a kisebb sziget...

Összességében számomra nagy öröm, hogy 2006. májusában még minisztériumi kötelékben a brüsszeli turisztikai szakértőbizottság ülésén sikerült utat törni annak a gondolatnak, hogy talán nem az 5*-os, a turistákba ma is belefulladó desztinációkat kellene jutalmazni, hanem akiknek esetleg a hasznára is válik, azaz olyan, európai szinten kevésbé ismert helyeket, amelyek már elértek valamit, jó dolgokat csinálnak épp csak egy ugródeszkára lenne szükségük a szélesebb ismertséghez - amiben talán ez a díj segít...jó látni, hogy bezárult a kör erre az évre és remélem, most már tőlem ugyan független módon, de lesz vmi follow-upja ennek az egésznek, mert ez tényleg egy érdekes európai projekt, aminek meglepő módon még haszna is lehet...

Érdekes továbbá látni, hogy a fenti linkgyűjtés kapcsán csak az ír, a magyar és a máltai honlapon volt meghivatkozva az EDEN projekt. A pályázók számát tekintve pedig az írekkel egy súlycsoportba kerültünk és a lebonyolításunk is az egyik best-practice-é vált az EU-ban...szóval igazán kihúzhatnánk magunkat, mert egy új EU-s projektben, sokak együttműködésének, lelkesedésének eredményeként magas színvonalon megfeleltünk....mindeközben Budapesten hídfoglalások vannak, ami 'enyhe' kontrasztot képez a fentiekkel...hmm, érdekes: a hidak világszerte az összekapcsolódást, összetartozást szinonímái, de errefelé vannak, akik inkább az elválasztódást akarják ezzel szombolizál(tat)ni. Érdemes lenne már eldönteni, hogy akkor most mi legyen, mert Európa és a világ - amúgy saját gondjai ellenére, de - megy el mellettünk - most nem a gazdasági dolgokra gondolok, hanem a szemléletre...ami egy fillérbe - vagy lassan eurocentbe - sem kerül...

A mesebeli

Ez a bejegyzés igazi népmesei jelleget ölt, van is, meg nincs is, sokat nem írok bele, önmagáért beszél. Csak annyit: megkezdi működését az Airbus 380-as, ráadásul a Singapore Airlines színeiben. No comment.

How to holiday greener? 2.

A Travel Channel-es 'kolléganő' tovább száguldozik fel-alá in the UK, többek között olyan, számomra azért kicsit erőltetett dolgokat is ragozva, mint pl. Londonból Skóciába a repülő helyett vonattal ment, merthogy mégis. Aztán a 12 órás éjszakai út után reggel bevallotta, hogy bizony nem aludt jól (na jó, angolul egy négybetűs szóval jellemezve - neeem, nem az, ez 'csak' s-el kezdődik.) Amolyan ökoalvás volt...hát igen. Viszont eljut gyalog, hajóval stb. Skócia legtávolabbi szegletébe, ahol vadkempingezik...és valami legkisebb faluban in the middle of nowhere hamburgert eszik, ami de baromi finom, persze teljesen átszellemült arccal harapja...Számomra van egy kis képzavar: olyan dolgokat csinál, amit sokan nem vállalnának, akármilyen öko, ugyanakkor a világ végén közkedvelt hamburgert eszik, igaz, helyi összetevőkből...
Na de lássuk a How to holiday greener do-it-yourself saját kiadását. Mondjuk ez kevésbé holiday inkább csak excursion, de az legalább Hungarian-style.

Tehát kellemes napsütéses őszi hétvégén irány a Börzsöny, Királyrét, viszonylag közel van, jókat lehet túrázni, szakmai elemként kisvasút is kipipálva...Műsorhoz hűen: az állomásra (Rákosrendező) kell sétálnom egy negyed órát ugyan Zuglóból, de ingyen van és nem szennyeztem semmit. Vonatút Kismarosig: teljesárú jegy 2.7 EUR, a vonat tűrhető, dugig tele, sok kiránduló (!), bár szerencsésebb, aki a Nyugatiból indul, az onnan induló vonat Vácnál áll meg először, gyorsabb. Kismaroson átszállás kisvasútra, 1.6 EUR Királyrétig, a kocsiban tűzforró a kályha, ugyanakkor a menetrendszerinti gőzös helyett sima dieselmozdony, kérdésre válasz: helyi lakosság tiltakozott már a gőzös ellen így szezonvége felé...hoppá, az ilyen dolgokat ugye nem árt figyelembe venni a fejlesztéseknél sem. Szóval a szabályosan szaunaszerű vonattal összesen vagy 100-120-an tekintgetünk kifelé a deres fűre - tehát teltház megint.

Királyrétről igazából csak egy kétórás séta következett Nógrád faluba, 300 m magasság körül 'hullámvasutazva', tehát mégcsak igazi túrának sem lehet nevezni. Az út szinte kihalt, csak néhányan téblábolnak arra, igaz, ők nagy kedvvel. Nem csoda, sokan pólóban vannak a nagyon kellemes időben, ami így október közepén nem rossz, valóban kellemes...bár a csipkebogyó még nem az igazi, akármilyen szép is. Viszont a települések közelsége ellenére sem volt sehol szemetes, sőt kimondottan tiszta volt az erdő.


A táblázás az erdőben szinte tökéletes, a jelzések ugyan itt-ott hiányoznak, na de mit ér az a túra, ahol legalább néhányszor nincs benne az eltévedés lehetősége?

Nógrádban épp delet üt az óra az állomásra érkezéskor, a jegy Bp-Rákosrendezőig 3.6 EUR. A minőségről inkább nem beszélek, álljon itt inkább egy kép, de a vonaton most is feltűnően sokan vannak, bár inkább Vácra jönnek 'be' az emberek...

Állomásról szokásos negyedórás séta haza.
Azaz egy teljes nap tömeg - sőt, közösségi - közlekedéssel. Összesen 7.9 EUR közlekedési költséggel, mindenhol teljesárú jeggyel. Végülis nem a világ vége. Egy négyfős, sűrűn túrázó család esetében már árnyaltabb a kép... Ja, és ez 'csak' a Börzsöny volt, mert azért ettől lehet távolabbra menni Budapestről. De az érzés, hogy fenntartható szemlélettel utazott az ember egész nap, sokat megér - a menetközben felszedett és kikerülhetetlen MÁV-szag ugyanakkor megfizethetetlen - csakúgy, mint a Mastercard-érzés (vagy valami ilyesmi volt a reklámban, azt hiszem...).
Utoljára pedig egy - számomra legalábbis - svájci eredetű okfejtés: ha egy csokit fel tudsz vinni a hegyre, akkor a papírját már le tudod hozni...és valóban: ezzel nem igazán lehet vitatkozni.

Közlekedési follow-up

Ez most csak egy rövid post lesz: biztosan mindenki autózott már érdekes feliratokat viselő kamionok mögött - pl. lassú vagyok, de előtted vagyok stb. - akár kilométereket is, ha nem sikerült megelőzni. Ma egy plató hátulján igazi gyöngyszemek voltak feliratozva:

NE VILLOGJ, NE DUDÁLJ, KÜZDJ!!!
MOST ÉPPEN AZ ISTEN HÁTA MÖGÖTT VAGY!
NYOMJAD, NYOMJAD, MÁR VÁRJÁK A VESÉDET!!!

Telefonok

A napokban valahogy úgy alakult, hogy két telemarketinges is utolért, úgy látszik a Pannon megint kiárusította a számokat. Amúgy meg sok az olyan céges megkeresés is, akinek nem ismerem a számát, úgyhogy felveszem a telefont, így belefutottam ezekbe is. Na mindegy, jópofák voltak.
Az első igazából hittérítő, egetrengető kérdésekkel és mély gondolatokkal. Első mondattal elővett, hogy azért telefonál, mert amikor nálam jártak személyesen, nem voltam itthon, nem találtak...mondom, mi vaaan??? Aztán felvázolta a világ szörnyű sorsát, a rengeteg természeti katasztrófát és erről nekem mi is a véleményem? Kérdeztem, hogy őt ugyan melyik érintette...hümmögött, hogy hát egyik sem, de akkor is. Én is mondtam neki, hogy engem sem, úgyhogy lapozzunk. OK, tényleg lapozott: újabb idézetbeolvasás stb., légikatasztrófákig jutottunk, tehát nem messzire. Kérdés ugyanaz, mondom neki, hogy igen, életemben igen sokszor repültem már és a hobbim a siklóernyőzés, sőt még nagy valószínűséggel fogok életemben repülni...éreztem, hogy felhagy minden reménnyel...kérdezi: és nem félek? Kérdezem: mitől?... Jött a következő idézet: hiába nehéz velem, pláne, ha nem akarom...gondolta szoftabb témák hoz: ez a szörnyű, világvége gazdasági helyzet, az emberek reménytelensége, na erről mit gondolok, mert ezzel mégiscsak egyet kell érteni... Mondom neki, hogy nagy 'szerencséjére' pont olyan fejlesztésekkel foglalkozom, amivel sikerül megőrizni pl. ipartörténeti emlékeinket (kisvasutas bánya), hozzájárulhatok az emberek egészségének megőrzéséhez (wellnessfürdő), illetve olyan hátrányos helyzetű emberek is munkához juthatnak ezek által, mint pl. nyugdíj előtt álló munkanélküliek (ez konkrétan szintén a bányvasúti projektnél van)...tehát én azt gondolom, hogy hozzájárulok egy jobb világhoz, olyan hangsúllyal. hogy akkor most tőle várom ugyanezt a magyarázatot...mit mondjak, elunta a dolgot és elköszönt. Sajnálom, de ugyan miért kell 'ártatlan' embereket zaklatni ilyenekkel...
A másik ma: Dunakanyarban a Sylvanus vagy a Thermal Hotel Lepencén 2 fő részére most csak 39.900 Ft 2 éjszakára két főnek 71.000 helyett. Megkezdi a két hotel olyan felolvasásszerű bemutatása, közbevágok, hogy mindkettőt ismerem. Na, nagy meglepetés, kérdezi és milyenek? Nagyjából jellemzem a dolgot, meg pl, hogy a Thermal Hotelnek 2002-ben egy Visegrádi Országok turisztikai tárgyalások során sikerült lerakni az alapkövét, illetve hát készen is láttam stb. Na erre a meglepetés: de jó, hogy elmondtam, mert ő csak reklámozza, de fogalma sincs miről van szó!!! Aztán még beszélgetünk a Sylvanusról is, illetve hogy valamilyen timeshare dologról persze meg kellene hallgatni egy előadást, ami amúgy cserélhető egy Brac szigeti vagy egy kirchbergi apartmanra, ami síelésre jó. Gyorsan tisztázzuk, hogy nem igazán kedvelem a horvát partot, síelni meg nem szoktam., mert szerintem veszélyes. Viszont az ő anyukája egyszer a Sylvanusban nyert szilveszterkor egy malacot, amit még aznap éjjel eladott egy osztráknak schillingért...(merthogy a párja - mármint az anyukájának - londíner volt ott és azért szilveszterezett arra...most már csak azt nem tudom, hogy akkor a londíner volt-e az apuka, de végülis majdnem teljes a sztori) Amúgy meg kiderül, hogy volt valami gerincműtétje, úgyhogy ő sem síel, nem érdemes vele nagyokat esni...mondom siklóernyőzöm, az pl biztonságos..na ettől elsikította magát, hogy azt végképp nem (sajnos egy ideje én sem jutok ki mondjuk...). Mondom neki, hogy pedig érdemes hétvégén kinézni a Pilisbe...félbeszakítva felsikít, hogy ugyan már...mondom, hogy csak nézni, mit ijedezik...erőlteti, hogy majd még hív (de minek), de most már megjegyeztem a számot, amit nem veszek fel...mondjuk improvizációs gyakorlatnak jók ezek a beszélgetések, de tényleg sajnálom aki engem ilyennel felhív...

Hungary vs UK

Közel egy év után ismét angliai üzleti kapcsolat van kialakulóban és bizony megint mély benyomást tett rám az angolszász üzleti mentalitás.
Annak idején a Brit Nagykövetség felkérésre fordítottam egy desztinációmenedzsment szakmai anyagot, ami azóta magyarul is nyomtatásra érett meg, készül. A nagykövetséggel igazából soha nem láttuk egymást, e-mailen megegyeztünk, egy darab számlát adtam nekik oda a végén és már a számlámon is volt a megbízási díj. Se szerződés. se egyéb papírmunka, se semmi...bürokrácia szempontból nem csodálom, hogy utálják Brüsszelt...
Manapság pedig az emlegetett kisvasúti projektek kapcsán felmerült egy új, 600 mm nyomtávú kis gőzmozdony beszerzése Angliából, íme a kiszemelt példány, szabályosan jópofa:

Kb. 50 millió HUF, azaz kb két Maserati Quattroporte

Hmm, elgondolkodtató ajánlat. Igaz, az elsőt finanszírozhatja az EU, az utóbbit pedig...nos, hát igen...illetve hát nem :(
Szóval angliai e-mail váltások: először a cég internetről levadászott Sales Manager-nél lyukadok ki, udvariasan örvendezik, illetve tájékoztat, hogy lepasszolt a kollégájának a steam division-ben, válasz várható kb egy héten belül. OK - gondoltam én. Válasz ugyanis megérkezik egy órán belül - hiába Angliában egy órával korábban van, ott még frissek. De nem ám két sor, hanem szép hosszú, personalised e-mail, semmi általános baromkodás, hanem teljesen tailor-made. Az alkudozás tárgya, hogy 610 mm a standard verzió nyomtávja, de kérdésre, miszerint van-e 600 mm: persze, hogy van...és sorolja, hogy kb két mozdony alkatrészei csak arra várnak, hogy valaki összerakja már őket megrendelés esetén...amúgy pedig ők nemcsak gyártanak újonnan gőzmozdonyokat, hanem természetesen szervizelik, alkatrészutánpótlást is biztosítanak és magától értetődően lízingelik is vagy teljesen mindegy mit akarok, ők teljesítik...hát igen. 5 e-mail váltás napon belül... Igazából ez csak hab a tortán, ugyanis az elmúlt hetekben privát két könyvet is rendeltem from the UK. Lonely Planet Dél-Amerika itthon 9500 HUF. Hmm. Londonból Budapestre kézbesítve postaköltséggel 6200 HUF. Hmm. Sőt: hoppá. Másik eset: vitorlázórepülő tankönyv, ajándékba. Itthon fűt-fát megkeresve sincs, nem létezik, e-mailekre nem válaszolnak stb, 10 perc keresés interneten, persze, hogy van, azóta már meg is érkezett, olyan csomagolásban, hogy tuti nem sérül.
Na most akkor kinek is nyitottam ki a pénztárcámat??? Pedig ez utóbbi 25 font volt, a másik 6200 HUF. Angliába ment mindkét bevétel. Sorry for that... Csak remélni tudom, hogy ez változik itthon. Sajnos az EU-s pénzek felhasználásával kapcsolatban is mindig felmerül a kérdés: könnyű százmilliókat, milliárdokat ölni fejlesztésekbe, betonba, de vajon az új létesítmény, szálloda vagy bármi más recepciósa, alkalmazottja pl. szolgálatkész lesz? Vagy néz az emberre, hogy már megint egy vendég:(((. Szerencsére persze nem ilyen rossz a helyzet, de valahogy nincs az a természetes hozzáállás, hogy van valamim, amivel tuti jól jársz és ezt ragozni is tudnák. Sajnos ez nem képzés vagy tanfolyam kérdése...siránkozás tanfolyamra viszont mintha mindenki járt volna...na mindegy, talán...ha egyszer...majd valamikor...

How to holiday greener?

A már múltkor is emlegetett műsor Londonban folytatódott és igencsak kiváncsi voltam, hogy London meg a green holiday...hogy is van ez? Kezdve ugye azzal, hogy a városlátogatások aranykorukat élik, fapadossal mindenhova fillérekből eljut az ember, ráadásul évente többször - na ez nagy pofon a fenntarthatóság vonalon. A műsor mindenesetre olyan helyeket mutatott be, éttermet, szállodát, szandálboltot (!), parfümöket, amik valamilyen vonatkozásban környezetbarátok. Étterem OK, odafigyelnek, hogy az alapanyagok minél kevesebbet utazzanak, nem használnak pl. új-zélandi halat stb. Szálloda OK, odafigyelnek pl. vízfogyasztásra, a megvilágításra stb. OK. Továbbá jó tudni, hogy Stella Mcartney rendelkezik környezetbarát ruhakollekcióval is. Érdekes összehasonlítás a gyalog-metró, mindenesetre egy állomásnyi távolságot a műsorvezető lihegve ugyan, de négy perc alatt megtesz, míg metróval 8 perc...hurrá, ingyen volt és nem használta a tömegközlekedést...amit talán nem lehúzni kellene, dehát ez van. Kerékpározzunk pl. a parkokban. OK, de minek, ez nem vált ki point-to-point közlekedést. Taxizzunk hibrid Toyota Prius-sal! Amiben még környezetbarát prosik is vannak - ez mondjuk kicsit fura a tömegközlekedés lehúzása után. A legérdekesebb ötlet: Londonban van valami vizes élőhelyeket bemutató nagyobb zöld terület, ami régen víztározó volt, de rekultiválták. Tényleg jól sikerült, ezt elismerem - de a How to holiday greener kérdésre a válasz az, hogy Londonban menjünk ki egy no-name zölderdőbe??? Ennyi erővel lakóhelyünk környékén menjünk el egy no-name zölderdőbe és kész.
Mint pl. ide Felsőtárkányba a Bükk kapujában:

Ahol így tükröződnek a tóban a fák:
...és kisvasutazni is lehet:
Vagy ide a Mátrába, ahol a megfáradt őszi pillangók már unják a repülést a hűvösben:
...de ahol szintén lehet kisvasutazni:
A fentiekből is látszik, hogy ezek félig-meddig szakmai kirándulások voltak ismét, dehát ez annyira egybefonódik...Ha már szakmaiság, a múltkor olvastam egy érdekes tanulmányról: Mallorcán is elkezdtek gondolkodni a fenntarthatóságon, mert a szigetet szinte elpusztítják a turisták. Érdekes módon az jött ki, hogy a minőségi turizmus sokkal károsabb, mint a tömegturizmus. A minőségi turista ugyanis annyiféle luxus szolgáltatást használ, jachtot, golfpályát, nagy alapterületű szállást stb., ami miatt még a bevétellel összevetve is fajlagosan nagyságrenddel többet szennyez, vizet használ fel stb. Na ezt jó lenne megszerezni, mert sok eddigi álláspontnak ellentmond...
Addig is a kis lépések vonalán maradva pl. a Börzsöny környékén a falvakban sokszor van ún. helyi termék piac a Magosfa Alapítvány szervezésében ( www.magosfa.hu ), ahol igencsak fenntartható módon helyi élelmiszerek, termékek kaphatók - kitűnő kezdeményezés, része is lesz a környékbeli fejlesztéseimnek.
Azt hiszem ez a green holiday sorozat lesz a blogban is...

Katasztrófaturizmus

Ellentmondásos szegmensként aposztrofálják a katasztrófaturizmust, mert ugyebár egyrészt furán néz ki, hogy míg egy katasztrófa tönkretesz emberéletet, értéket, mások ezt megnézik, lefényképezik stb.
A megszokottól eltérő állapota egy-egy helyszínnek azonban engem is vonz, illetve az is, ha valahol elsőre minden szép és jó, de a színfalak mögött azért látni mást is. Íme.

A napokban kedvenc nagymarosi éttermem tudtán kívül úszó étteremmé változott...


A Magas-Tátra a 2004. novemberi szélvihart követően kb 100 év alatt regenerálódik...


Dubrovnik agyonragozott world-class destination lett az elmúlt években, azonban a város feletti hegyen a korábbi felvonóállomás, egyben étterem, diszkó még a háborút idézi - nem is látni róla soha, sehol képeket, infót - és a helyszínen is igencsak céltudatosan kell keresni (már aki tud róla, hogy van mit keresni ugyebár):

Hogy ez milyen messze van a várostól? Ennyire:


Persze ez utóbbi nincs kapcsolatban semmiféle vélt vagy valós klímaváltozással, de azért legalábbis fura, hogy ország, ami lassan beledöglik a turizmusból származó bevételekbe a háború után több, mint egy évtizeddel ilyen felújítást elhanyagol...de legalább aknára lépni nem sikerült a bozótos romok között. Tudom, mit kerestem ott...

Mindenesetre a Travel Channel most indította How to holiday greener? című műsorát, ami a környezetbarát turistáról, turistáskodásról szól. A dolog azért kicsit korlátos, mert az Angliát bemutató részekben annyi van, hogy utazz vonattal, egyél helyi dolgokat, gyűjtsd szelektíven a hulladékot, tartsd tisztán a strandot...sajnos így azzal a feltételezéssel nem számol, hogy a turisták külföldre is utaznak, sőt, előfordul, hogy tengerentúlra is, és én már olyat is láttam, hogy repülőre szállnak (bizony, a megátalkodottak)...A mindenki maradjon otthon szép idea, de a jelenlegi 700 millió nemzetközi turistaérkezés éveken belül 1.7 milliárdra nő a Turisztikai Világszervezet szerint...nem vonattal, nem feltétlenül helyi dolgokat eszegetve és nem is szelektív hulladékgyűjtéssel...ez van, bár a turisták egy része - valamilyen szinten én is - fogékony vagyok az ilyen dolgokra, csak az amúgy kedvelt Dunakanyarom soha nem lesz ugyanaz, mint pl. Tibet...

A végére egy kis színes: a minisztériumban a különböző programok szervezésénél a magasabb rangú emberkék esetében mindig ügyeltünk, hogy ne büféebéd legyen, mert mégiscsak fura, ha egy államtitkár, esetleg miniszter állandóan felállva szedegeti a betevőjét a közösből...erre most látom, hogy az APEC ausztráliai tárgyalásain Mr George W. Bush is kézben a tárnyérjával sasolja, hogy mi található a svédasztalon...mi meg itt küzdöttünk...na erről ennyit...bár lehet, hogy az aussiek ezt jelzésértékűnek szánták...

Haluskafesztivál - Vanyarc

Az egyik előző post follow-upja, azaz sztrapacska-paradicsom a nógrádi dombok között...de beszéljenek inkább a képek...

Egy kis életkép:
Tarkaság:
Többféle volt:
Recycling:
Zsákmány: bodzás méz, aszalt vadkörtés méz, aszalt sárgabarack/szilvás méz, mézbor, illetve gyógynövényes mézek ánizzsal, levendulával, bazsalikommal stb., továbbá lilahagymás és snidlinges kecskesajtok

Raus aus den schulden

Érdekes műsort sikerült felfedezni a német RTL-en. Az induló sorozat lényege, hogy olyanoknak segít egy RTL által felbérelt pénzügyi tanácsadó, akik hitelcsapdába kerültek. Ugyebár a németek sok dologban előrébb járnak, mint mi: mi még most vesszük fel igazán a hiteleket, ők meg már csődbe is mentek...de ez legyen az ő bajuk. Az igazsághoz hozzátartozik persze, hogy ők meg az Egyesült Államok után kullognak.
Na mindegy, szóval adva van egy 40-45 körüli pár, elég lerobbant formában, dehát németekről beszélünk.Két éve vettek két kis pékséget vhol Saarbrückenben. A pékségben alklmazottak dolgoztak, ők csak a pénzt - akarták - számolni. Ismerős? Csakhogy menetközben férfi lapát, csak a nő keres egy kis pénzt vmivel, de a pékségek veszteséget termelnek, már azok is hitelből vannak finanszírozva, eladni meg nem igazán lehet a két egységet. Amúgy nagy ház, két autó, cigi, mobil - ja és 200 km-re laknak Saarbrückentől, így ha be kell menni, szép kis benzinköltség. Jó kis business ötlet volt...összességében mindenféle hitellel együtt 432.000 EUR adósságot számol össze a kiutalt RTL-es pénzügyes és havi közel 7000 EUR mínuszt...na ez egy igazi Teufelskreis.
Jön a kockáspapír, flipchart és a pénzügyes sorra veszi az egyes költség és bevételi tételeket, mit lehet faragni. By the way 300 EUR/hó cigire - hát nem tudom...aztán persze kis önmegszorítás mobil, cigi vonalon, de ez nem elég. El kell adni az egyik autót, kisebb lesz a benzinköltség is, pasi veri az asztalt ezerrel, nőnek dolgozni kell a saját pékségben (- egy kifizetett alkalmazott ugye), de mivel az messze van, költözzön inkább helyből Saarbrückenbe albérletbe és a saját házat akkor ki lehet adni. Plusz cseréljük át a hiteleket hosszabb futamidőre, kisebb lesz a havi törlesztőrészlet. Összességében mindenkinek jár a szája, hogy ezt nem, azt nem, színpadiasan elküldik a tanácsadót is a..., aztán összegzéskor persze minden szép és jó, bár ez relatív - mindent egybevéve 33 EUR (!!!) a havi egyenleg és ez hú de tök jó. Bár szerintem 33 EUR-ra belőni egy havi bevétel-mínusz költség számot...hááát... manapság ki mond meg egy havi költségvetést 33 EUR pontossággal???

Mondjuk csodák nincsenek, kiadást kell csökkenteni, meg bevételt növelni, ez örök. Aztán mindenki überglücklich érezheti magát. Viszont a lakosság pénzügyi képzettségét, amit itthon mindenki hiányol, aki a pénzünkre ácsingózik, azoknak tanulságos: ezeknek a németeknek a pénzügyi ismerete, hogy is mondjam: a zéróhoz konvergál. Hátukon közel félmillió EUR adóssággal...mégiscsak teufelskreis

'Sztárjaink' európai szinten

Őszintén bevallom, az elmúlt szombatig fogalmam nem volt róla, hogy az Eurovíziós dalfesztiválnak létezik egy testvére is, az Eurovíziós táncverseny. Ez persze nem egetrengető dolog, de azért tanulságos.
Ugyebár az elmúlt években több itthoni sorozat is volt kereskedelmi tv-ben, ahol sztárok profi táncosokkal, ahol heteken át törték magukat az amúgy előre eldöntött sorrend elérése érdekében. Ezzel néhány év lemaradással lenyomták a kötelező feladatot a már akkor is évek óta futó olasz Ballando con le stelle, a spanyol Mira quién baila és a német Let's dance sorozat másolásával. (a németek nem találtak saját nyelvükön épeszű címet, no comment).
Az érdekesség inkább az, hogy most szept 1-én volt az eurovíziós döntő, ahol x ország hasonló műsorokban kiválasztott párjai, vagy egyes országokból nevezettek vettek részt - mármint országonként egy-egy pár. Én a spanyol tv-n láttam véletlenül meg ezt a versenyt szombat este és talán nem véletlenül. Ugyebár ez a táncos buli nemzeti szinten jópofa, sok nézőt hoz, lehet sztárolni a csatorna saját arcait, hetekig feszíteni a húrt stb. Csakhogy az európai megmérettetés úgy látszik nagy falat. Vagy azért, mert annyira azért nem tudnak táncolni sztárjaink - lehet, nem tudom. Vagy azért, mert európai szinten nem lehet 'elrendezni' a dolgokat - lehet, nem tudom. Viszont amit sejtek, hogy nálunk ez a lázas műsor kereskedelmi tévés műfaj volt, az Eurovíziós dolgok ugyanakkor inkább közszolgálatiak. Ha jól értettem egyébként, nem volt igazán verseny a kiválasztás során, így is alig tudtak összeszedni 16 párt európai szinten, tehát a kiválasztás nem lehetett (volna) probléma. Lehet, hogy egyszerűen az itthon jól eladható sztárokat kockázatos kitenni egy európai szintű versenynek, hátha elbuknak és az ciki? Vagy lehet, hogy az Eurovíziós táncfesztivál idétlenül hangzik és ki nézne egy ilyet, mégha magyar résztvevője is van? Valószínűleg a Titanic kiállítás co-promóciója messze többet ért, mert az a hajó x-djére is érdekesebben süllyed el, minthogy valaki európai táncprodukciót nézzen? Félreértés ne essen, én és a tánc nagy három, de akkor is. Pedig nemzetközi színtéren milyen jó érzés sikeres magyaroknak szurkolni, Talmácsi, Szávay stb. Csakhát a kimenetele a versenynek kétségkívül kockázatos ezen a szinten, ahol nem lehet 'rendezni'...A sztárok meg - sőt, a saját sztárjaink ugyebár - a saját munkáltató csatornájuk szerint fogják be, ez nem az európai kiteljesedés ideje...Éljen a kereskedelmi tévézés! (éljen?) Így jövőre sem fogjuk megtudni, hogy van Eurovíziós táncverseny is...

Visegrádi országok

Már a minisztériumban is kedveltem a Visegrádi országokat, szerintem sokkal tanulságosabb egymást nézegetni, mert itt mindenki hasonló gondokkal küzdött a rendszerváltás óta - ami a nyugatiaknak azért egy ismeretlen fogalom.
Na de ki hova jutott? Egy Deloitte&Touch felmérés alapján nem ugyanoda...tanulságos az SZJA táblázat a négy országból, a cseh 100% feletti érték már komikus...vagy mégsem?

Azért a kép kicsit torzít, mert ez azonos bérekre van számolva, ugyanakkor a szlovákok és a lengyelek átlagbére talán (?) alacsonyabb a magyarországinál (bár idén fordulhat a kocka...)...mondjuk épp a cseheké magasabb, alacsonyabb adóval kombinálva...lehet, hogy a cégem egyetlen alkalmazottja ezentúl a cseheknél adózik (?) majd...?