Thursday, October 04, 2007

Hungary vs UK

Közel egy év után ismét angliai üzleti kapcsolat van kialakulóban és bizony megint mély benyomást tett rám az angolszász üzleti mentalitás.
Annak idején a Brit Nagykövetség felkérésre fordítottam egy desztinációmenedzsment szakmai anyagot, ami azóta magyarul is nyomtatásra érett meg, készül. A nagykövetséggel igazából soha nem láttuk egymást, e-mailen megegyeztünk, egy darab számlát adtam nekik oda a végén és már a számlámon is volt a megbízási díj. Se szerződés. se egyéb papírmunka, se semmi...bürokrácia szempontból nem csodálom, hogy utálják Brüsszelt...
Manapság pedig az emlegetett kisvasúti projektek kapcsán felmerült egy új, 600 mm nyomtávú kis gőzmozdony beszerzése Angliából, íme a kiszemelt példány, szabályosan jópofa:

Kb. 50 millió HUF, azaz kb két Maserati Quattroporte

Hmm, elgondolkodtató ajánlat. Igaz, az elsőt finanszírozhatja az EU, az utóbbit pedig...nos, hát igen...illetve hát nem :(
Szóval angliai e-mail váltások: először a cég internetről levadászott Sales Manager-nél lyukadok ki, udvariasan örvendezik, illetve tájékoztat, hogy lepasszolt a kollégájának a steam division-ben, válasz várható kb egy héten belül. OK - gondoltam én. Válasz ugyanis megérkezik egy órán belül - hiába Angliában egy órával korábban van, ott még frissek. De nem ám két sor, hanem szép hosszú, personalised e-mail, semmi általános baromkodás, hanem teljesen tailor-made. Az alkudozás tárgya, hogy 610 mm a standard verzió nyomtávja, de kérdésre, miszerint van-e 600 mm: persze, hogy van...és sorolja, hogy kb két mozdony alkatrészei csak arra várnak, hogy valaki összerakja már őket megrendelés esetén...amúgy pedig ők nemcsak gyártanak újonnan gőzmozdonyokat, hanem természetesen szervizelik, alkatrészutánpótlást is biztosítanak és magától értetődően lízingelik is vagy teljesen mindegy mit akarok, ők teljesítik...hát igen. 5 e-mail váltás napon belül... Igazából ez csak hab a tortán, ugyanis az elmúlt hetekben privát két könyvet is rendeltem from the UK. Lonely Planet Dél-Amerika itthon 9500 HUF. Hmm. Londonból Budapestre kézbesítve postaköltséggel 6200 HUF. Hmm. Sőt: hoppá. Másik eset: vitorlázórepülő tankönyv, ajándékba. Itthon fűt-fát megkeresve sincs, nem létezik, e-mailekre nem válaszolnak stb, 10 perc keresés interneten, persze, hogy van, azóta már meg is érkezett, olyan csomagolásban, hogy tuti nem sérül.
Na most akkor kinek is nyitottam ki a pénztárcámat??? Pedig ez utóbbi 25 font volt, a másik 6200 HUF. Angliába ment mindkét bevétel. Sorry for that... Csak remélni tudom, hogy ez változik itthon. Sajnos az EU-s pénzek felhasználásával kapcsolatban is mindig felmerül a kérdés: könnyű százmilliókat, milliárdokat ölni fejlesztésekbe, betonba, de vajon az új létesítmény, szálloda vagy bármi más recepciósa, alkalmazottja pl. szolgálatkész lesz? Vagy néz az emberre, hogy már megint egy vendég:(((. Szerencsére persze nem ilyen rossz a helyzet, de valahogy nincs az a természetes hozzáállás, hogy van valamim, amivel tuti jól jársz és ezt ragozni is tudnák. Sajnos ez nem képzés vagy tanfolyam kérdése...siránkozás tanfolyamra viszont mintha mindenki járt volna...na mindegy, talán...ha egyszer...majd valamikor...

No comments: