Tisza-tavi jégtúra

Néhány év kihagyás után visszatérés a téli Tisza-tóhoz, egy jégtúra keretében. A dolog hátteréről annyit, hogy a téli időszakban a Kiskörei-víztározó, izé a Tisza-tó vizét teljesen leeresztik, így a legtöbb helyen tulajdonképpen a tófenéken maradt 15-20 centis víz fagy meg, gyakorlatilag teljesen át. A helyzetet ugyanakkor erősen színesíti, hogy a tóban található patakmedrekben ilyenkor is áramlik a víz, csakúgy, mint pl. zsilipek vagy hidak környékén, sőt még hőforrás is van - és bizony vannak azért olyan helyek, ahol 2-3 m víz is lehet a jég alatt...innentől kezdve azért mégiscsak extrém túráról lehet beszélni...Az elmúlt időszak hideg időjárását szombat reggelre egy klassz kis havazás is megfejelte, de autóval szerencsére - a soft mobility jegyében - csak a Keletiig kell(ett) eljutni......

...ki gondolta volna aznap, hogy ez csak a kezdet...

A kassai IC haladós, csak az átszállóhelyen, Füzesabonyban áll meg először, ahol a helyzet fokozódik, zuhog a hó...

...azonban mielőtt kényelmes, modern vonatról fantáziálna az ember, vissza a valóságba, fél óra késéssel előáll a debreceni személy...ami így alkalmilag elviselhető, jól be van fűtve és tulajdonképpen az extrémtúra részének is tekinthető - de napi ingázóknak nyilván kevésbé élvezhető...

Aztán Poroszlón gyülekező, lehetünk vagy 200-an - plusz néhány kutya...illetve a galambok, akik viszont úgy tűnik maradnak...

Aztán indulás. Tehát végülis erről van szó: van, ahol van jég és van, ahol nincs...és a nyári időszakot meghazudtoló a madarak rikácsolása...

Első körben egy töltés mellett kezdjük felvenni a helyes alakzatot, azaz elnyúlunk, hogy ne egyszerre terheljük a jeget - állítólag így biztonságosabb...

Majd irány a jég, amit szerencsére vékony hó fed, így igencsak haladós a séta...bár egyben veszélyesebb is, mert vékonyabb részeket is takarhat...na mindegy, szóval változatos a biztonsági helyzet, amit ez a kép is illusztrál:

Szóval jól ki kell választani, merre is a nagy fehér sivatagban...

A túra egyediségét csak erősíti, hogy a néhány héttel ezelőtt levonult árhullám idején kezdett el befagyni, még valamivel magasabb vízszintnél, amit jól jelez a nádason, illetve a kiálló fákon maradt jég gallér.

Sajnos a nap nem süt, mint néhány éve, de hideg sincs egyelőre, így itt az ideje egy kis pikniknek a tó közepén. Itt a valószínűleg legfiatalabb induló, a saját bevallása szerint hároméves jégevő Bíborka a sztár...

...illetve vannak elvetemültebb fotósok is...

A folytatásban - nem túl koncepcionálisan... - bevetjük magunkat a nádasba is...

...hogy a túloldalon kibukkanjunk...

Aztán elkezd romlani az idő, feltámad a szél és erősödik a havazás...

Tiszta Antarktisz...

Visszaérve a kiindulóhelyre kitűnő babgulyás fogad, nem is lehetne jobb. És a barátságosan morgó vonat is hirtelen felértékelődik, száraz, fűtött kocsi...bár nem a képen látható tempóban száguldozik azért, de épp csak 20 percet kell vele menni a csatlakozásig, ami persze vagy háromnegyed órát késik...

Közben a fővárosban sem telt eseménytelenül a nap...a tetőn egy félliteres palackkal összemérhető hó jött össze reggel óta...

...ez a kép is jól illusztrálja a helyzetet.

Mindenesetre megfelelő időjárás esetén a következő hétvégéken is várhatóak jégtúrák, a következő várhatóan ez lesz: http://szabicskikoto.hu/index.php

További képek pedig itt: http://picasaweb.google.com/tamasvig/20100130TiszaTo#

Szakmailag pedig elmondható, hogy Kiváló Európai Desztináció ( http://eden.itthon.hu ) aspiráns térségtől vízparti desztinációként is elvárható a négyévszakos kínálat...

Dél-Tirol és egyebek

Három nap szabadság decemberben az hétvégével együtt számolva öt nap, ami a 2009. évi leghosszabb, Firenzében Ramazzotti koncert - úgyhogy irány Itália. Illetve csak félig-meddig, mert igazából Dél-Tirol - ahol mint később kiderült, azért eléggé törik az olaszt...a sokak által a tdm egyik bástyájának is tekinthető tartomány igencsak kitesz magáért: érkezés előtt egy nappal foglalt szállás visszaigazolva, szombat - vasárnap nyitva az információs iroda...igazi last-minute útról lévén szó a koncertjegyet Firenzébe már csak Bressanone/Brixenben sikerül beszerezni és a firenzei szállásvisszaigazolás is útközben ér...dehát mégiscsak működik a rendszer. Na de képekben:

A szállás (echte olaszos...)

Egy kis téli túrázás, ahol az útvonalak jellemzően sífutóútvonalakkal párhuzamosan vannak kijelölve:

Egy már-már bensőséges karácsonyi vásár a mintegy 30 kilométerre fekvő Brunico/Bruneck-ben, a fenntarthatóság kedvéért vidám színezésű vonattal megközelítve:

Igazi vegetáriánus pokol...

Majd egy kis szomszédolás Ausztriába, Kelet-Tirolba, ahol verőfényes napsütés...

...és az épp startoló siklóernyős bizony irigykedésre hangol...

Mondjuk a felhőzet elég érdekes, dehát végülis a helyiek tudják...

Majd a Dolomitok kicsit elérhetetlennek tűnő csúcsai:

Szerencsére immár Firenze felé autózva sincs túl sok felhő, itt éppen Cortina d'Ampezzo-ban viszonylag felhőtlen az ég...

...a firenzei szállás kertjében pedig már-már valódi olaszos + mediterrán + toszkán stb. a hangulat...a koncert pedig? Erről csak annyit, hogy vajon van-e ideálisabb helyszíne egy Ramazzotti koncertnek, mint Itália? Vszeg nincs, bár itt is lehetnek azért különbségek, pl. Rómában egy nyári szabadtéri azért még hátravan...

Na de hogy ügyeljünk a blog szakmaiságára, néhány további kép:

Kiadványtartó a Dobbiaco/Toblach-ban található információs iroda bejárata mellett:

Információs iroda bejárata Brunico/Bruneck-ben érintőképernyős terminállal és nyomtatóval:

...és egy további terminál Cortina-ban:

...azaz ötlet, pénz és infra, infra, infra...és a bevétel nem marad el.

Végüls pedig egy kis hazai, egy Nagy-hideg-hegyi túra az adventi vásárlási őrület ellen, -15 fokban, hóviharban lefagyva - néhány percig biztosan eltartott, mikorra arcizmaim kiengedtek annyira, hogy teát kérjek a menedékházban...igaz, akkor már nem is egyet...


Az ünnepi tévézések érdekes felfedezése pedig, hogy kicsit nyugatabbra nagyon rákattantak a történelmi időutazásra és az ehhez kapcsolódó - igaz, színvonalas, 'celeb' nélküli - reality-kre: így van Viktória és György-korabeli - részben kastélybeli - életet bemutató sorozat is, csakúgy, mint az aranylázat feldolgozó Klondike műsor - mindenesetre egy a dolog lényege: a mai ember az akár csak 100 évvel ezelőtti viszonyok között is alig-alig boldogul...dehát szerencsére nem is kell...persze jópofa dolgok is vannak: mivel állatokat is nevelnek, hoznak egy kost a birkák közé, mégiscsak kell az utánpótlás ugyebár. Annak érdekében, hogy a várhatóan vemhessé váló állatokat beazonosítsák, a kos hasát befestik bordó festékkel...másnapra aztán jött a meglepetés: kivétel nélkül az összes, mintegy tucatnyi birka háta színes lett...