Monday, December 22, 2008

Adventúra

Szerencsére a legújabb tdm szakértői megbízások is egybeesnek a kikapcsolódással, így az adventi, aranyvasárnapi bevásárlóközponti rohamokat sikerült egy kis túrázásra cserélni a napfényes, tavaszias - igaz, szeles időben. Márcsak azért is, mert a trendeknek megfelelően senki nem kap megfogható dolgot, kizárólag élményajándékozás folyik részemről...
Tehát a nyüzsgő, ajándékok után rohangáló várost a legnagyobb nyugiban hagytam ott egy kis balaton-felvidéki kirándulásért, pontosabban egy túráért a Balaton Riviérán.
Az emberben alapesetben ritkán merül fel, hogy a Balatonnál túrázni is lehet, pedig a sok hegyvidéki túra után mondhatom, hogy egészen különleges élmény, hiszen a panorámában mindig ott a tó - és naná, hogy egy kilátóhely volt a célpont. Méghozzá az alsóörsi, csere-hegyi, amit vmikor a 30-as években építettek az itt annyira jellemző (és lassan arculatépítésben is felhasznált) vörös homokkőből.



Bár a fák olyan tempóban nőttek, hogy meg kellett magasítani egy faépítménnyel, hogy továbbra is hű maradjon kilátó mivoltához...ez kicsit nevetségesnek tűnik, de egy halom helyen a korábbi kilátókból már semmit nem látni, mert körbenőtték a fák - szerintem azt a néhány darabot a környezetvédelem kibírná...
Amúgy tipikus magyaros eset - gyönyörű épületállomány, de még a funkciója sem kitalálható, részben be is van zárva. Egy kutya és egy szűkszavú gondnok (köszönésre sem reagál...) azért némi életet visz a helyszínbe.

A környéken amúgy vannak még további szép épületek, bár az nem vitás, hogy az elmúlt évtizedek ízléstelenségének leküzdése még eltart egy ideig - de azért alakul...


És rendezett buszmegállók is vannak e vidéken - na persze autóból fényképezve :)

Balatonhoz illően a hattyúkkal is jól el lehet lenni: hogy ezek a dögök mennyit tudnak enni...


Mindenesetre az amúgy annyira nem kalandos adventúra két dologra biztosan sarkall: tavasszal a mandulavirágzáshoz kapcsolódan szervezett túrák vannak errefelé, amit most már bevések a naptárba, másrészt pedig gyorsan kiszemelésre került a Tihany-félsziget következő célpontnak, ahol tizenakárhány kilométeres geológia tanösvény vezeti körbe a turistát...

Monday, November 17, 2008

Innováció

A turizmus és különösen a légiközlekedés mindig is híres volt az innovatív ötletek megvalósításáról, terjesztéséről és íme a legújabb.
Talán a gazdasági világválság ihlette, hogy az Aldi áruházlánc beszáll a szállodaiparba, annak is a csóró szegmensébe. Na de nem is akárhogy, hanem a saját áruházait felhasználva, azoknál - sőt, azok tetején...- konténerekből összeállított 'szállodaszobákat' kínálva...az elsőre meredek ötlet másodikra is annak hangzik, de végülis a kőkemény racionalitás meglátszik: vmennyi terület adott rengeteg helyen Németországban és más európai országokban is az áruházaknál, autóval könnyen megközelíthető, parkolóhely van, bevásárolni nem kell messzire menni és csak a konténerekre van szükség...
Az üzemeltető a dubai tulajdonban lévő brit (most hogy is van ez?) Travelodge lesz, így áll össze a kép, az Aldi területet ad és bérleti díjat kap, a Travelodge üzemeltet és a befektetésnek alig van tőkeigénye...kitalálták na és már épül is az első 'Aldi hotel' Angliában...
Persze a Travelodge önmagában sem szorul innovációs segítségre: ők találták ki a párhoz szokott, de egyedül útonlévőknek a megölelhető párnát :)

Aztán meg jönnek majd az Aldi billigfelhőkarcolók egymásra rakott konténerekből...

Friday, November 07, 2008

A gazdasági válság viccei

A német wiwo.de honlapról...














Monday, October 13, 2008

Válság? Esély?

A napokban már mindenki a globális pénzügyi válságról beszél - aztán ki tudja, lehet, hogy mára meg is oldódott? Mindenesetre érdemes egy kicsit visszatekinteni a most is felemlegetett korábbi válságokra.
Lehet örülni neki vagy nem, de Magyarország talán most először része annyira a világgazdaságnak, hogy maga is közvetlenül megérzi a világszerte kibontakozó folyamatokat. Még a 10 évvel ezelőtti, Thaiföldről indult pénzügyi és ingatlanválság, vagy a 2000-2001 dotcom buborék durranását is viszonylag távolról nézhettük, most meg pillanatok alatt itthon is zuhan a tőzsde, gyengül a ft, megszűnik a devizahitelezés, zárnak a gyárak és várhatóan nő a munkanélküliség. Talán most először úgy igazán megértette mindenki, hogy hoppá, elveszhet a pénzem. Amikorra pedig mindez napokon belül kibontakozik, ki lép a folyamatok élére? Az állam, amit olyan sokszor szapulnak, hogy vonja ki magát a gazdaságból, csökkentse szerepét, méretét stb. Pedig a válság okait keresgetve az államnak igencsak áttételes szerep jutott: max. annyi, hogy engedte a piaci, sőt inkább a banki gondolkodásmód érvényesülését. Mert az egész indoka vszeg, hogy a világ - fejlettebb része - messze lehetőségein fogyasztott, amihez a bankok tökéletesen partnerek voltak. Persze mondhatják, hogy ők csak a fogyasztók igényeit elégítették ki, de könyörgöm: ha bemegyek a sarki boltba, hogy én akkor most ingyen elvinnék vmit, mert úgy gondolom, hát nem tehetném meg. A bankok viszont nem igazán nézve a fizetőképességet, öntötték a hiteleket az ember zsebébe, aminek egyszer ki kellett buknia, hogy fenntarthatatlan. Felelős gazdálkodás zéró. És kíváncsi leszek, hogy a legjobban fizetett pénzügyi szektorban mi fog történni...mert a sor végén álló, pl. feldolgozóipari cégek vszeg jobban megszenvedik az egészet, holott a bankok által generált mesterséges fogyasztáspumpálásból azért olyan nagyon meg nem részesültek...és a folyamat végén az állam áll jót, a bankárok felelőtlenségét követően. Egy tisztességes japán ilyenkor már a teljes késkollekciójával egyszerre harakirizik. Vagy pl. eltűnik egy autógyár és kész. Vagy egy utazási iroda. Kérdés, hogy a bankok esetében az embereket nem-e lehetne közvetlenül kártalanítani. Talán még olcsóbb is lenne. Persze, ez rengeteg készpénz, meg további bankok is érintettek, meg egyáltalán, de akkor is következmények nélkül élik túl az egészet - azért ez csak fura....
Másrészt a háttérben már készülödik vmi más is: zuhanó olaj és energiaárakárak, a bőséges mezőgazdasági termés az elmúlt évek inflációs kilengéseit igencsak helyreteszi és az infláció akár meg is állhat. Ami persze a riadt fogyasztók befékezésével, a kereslet stagnálásával jó kis stagnálást hozhat, de az alacsony infláció miatt legalább stagfláció nem lesz. Így viszont elkezd megint mozogni a világgazdaság, keresik a befektetési lehetőségeket, öntik majd a pénzt a piacokra - azaz a hazánkban (igaz, nem feltétlenül ebben a viszonylatban) sokat szidott stop-and-go világszerte megismétlődik.
A nagy eredmény Magyarországon persze egy politikai, gazdaságpolitikai kiegyezés lenne, a sokat emlegetett nemzeti minimumok elfogadása. Sok országnak bejött, nem is akárhogy. Mindegyiknek, ahol meglépték...

Thursday, September 18, 2008

Sustainability, Nachhaltigkeit, Sostenibilitá, Durabilité, Sostenibilidad, Fenntarthatóság

Fenntartható turizmus - elcsépelt egy szó mondjuk kishazánkban. Aztán az ember elmegy a határtól - igaz, nyugati irányban - vagy 100 kilométert egy jó kis konf-ra és rádöbben, hogy vmiben már megint okosnak hisszük magunkat, pedig...a helyszín a korábbi bejegyzésekből jól ismert Pielachtal és végre egy kis fejtágítás - igen, valóban várom már az ilyen eseményeket, ráadásul ez egy nagyon gyakorlatias történetre sikeredett.
Érdekes látni, hogy az itthoni hasonló rendezvényekkel szemben - ahol végre ha vki szóhoz jut, szid mindenkit, vagy szerencsésebb esetben promóciós prezit tart saját desztinációjáról - itt előremutató, kulturált és SZAKMAI vita folyik - mégha németül is :( - ez hol magasröptű, de élvezetes prezi, előadó, hol nagyon gyakorlatias, naná, hogy a kedvenc bőrgatyás, de erről később.
Szóval vhol 2012-13-ban jár a konferencia témaköre, milyen trendek várhatók, mit kellene imázzsá, trendivé tenni az európai, sőt leginkább az osztrák desztinációkban. Hát pl. legyen ismét divat a lakhely közelében üdülni, merthogy az egyik legnagyobb szennyező a turizmus esetében az igénybevett közlekedés - főleg ugye a repülő (by the way, a kérődző tehenek hasonló mértékű CO2 és metánkibocsátók, szóval hogy is van ez?...). Na de mindegy, sanfte mobilität, távolságilag leginkább vasút, helyben gyalog, kerékpár vagy fura elektromos megoldású dolgok á la Werfenweng, ami nagyon elöljár a témakörben, de összességében legalábbis tömegközlekedést kellene igénybevenni mindenkinek. Erre vki szemrehányóan felteszi a kérdést, hogy a szállodai parkoló meg teli autóval...az egyik előadó erre replikázik, hogy ő Hamburgból nem is talált olyan bahnfahrplansuchmaschine-t, amivel egyben ki tudta volna számolni az útját a konfhelyszínre...azaz hiába eltökélt vki, ha nincs meg a szolgáltatás - és ha meg is van, az idő ugyebár...Bp-ről pl vagy 7 óra alatt vonattal is lehetett volna jönni a max 4 óra autó helyett - na és persze drágábban - de a vasúti árak már volt téma a blogban...A repülés viszont igen erős ökoadóterhelést kap éveken belül, úgyhogy a fapadosok - is- leszálló ágba kerülnek az előadó szerint...fura lenne ezt itthon ma előadni, bár a stagnálás, kivonulás itt is jelen van - épp csak nem ebből az okból...na de a core téma továbbmegy: legyen imázsa a lakhelyhez közeli üdülésnek, mert sokan leginkább hiúságból mennek távolra, hogy a szomszédnak vmit mondjanak - hogyan is hangzana pl. a fővárosból a Dunakanyarban nyaraltam...dehát a dohányzás már átment a cikivétesszükakkoris folyamaton és lám, valóban azzá vált - na jó, megint csak kicsit nyugatabbra. A prosi mindezt konkrétan úgy ajánlja, hogy Karintia Nepál helyett - khmmm, azért ez fura... Viszont a fenntarthatóság Verkaufsargumentté lépett elő, bár a mögöttes tartalom sokszor meg?ezhető. Azt ugyanakkor a teljes magyar delegáció is megállapította, hogy pl. itt a konfhelyszínen is jól el lehetne tölteni vagy egy hetet, pedig igazából nincs sok mindenük, tulajdonképpen semmijük, azzal viszont hülyítik a jónépet: hát naná, hogy a korábban is emlegetett som, azaz Dirndl az alany. Amiból királynő is van:)))
Azért ránézve a kiválasztás szempontjai, hát hogyismondjam, legalábbis megkérdőjelezhetők, de akkor is van Dirndlkönigin, aki - mint életrajzából kiderül - bizony helyi parasztgazdaságban nőtt fel és két évre választják. Mondjuk a 400-450 fős fogadáson vmi eszméletlen kötelességtudóan odament szinte mindenkihez, kezet nyújtott, hogy akkor Hallihallo, én vagyok a Dirndlkönigin...persze a magyar delegáció szája fülig ért, mondjuk egész este és nemcsak ettől...de addig is a szakmai infók: az egész fenntarthatóság ugye a Klimawandel miatt olyan marha fontos, ami így jól hangzik, a gyakorlati vetülete pedig, hogy kb 1500 m alatt nem lesz hó a jövőben...turisztikailag itthon ez talán kisebb megrázkódtatás, de a szomszédban hatalmas a pánik, merthát akkor hóágyú kell, de ha hideg sem lesz, akkor mi lesz - márpedig nem lesz, úgyhogy új termék kell(ene) na de mi a franc??? (a vita hevének illusztrálása végett) A wintertourismus döglődik, a magasabb helyek ugyanakkor jól járnak és emelhetik az áraikat, de ezzel csak fokozódik a turistakoncentráció, ráadásul drágul a síelős üdülés - a végén az osztrákok a mi sorsunkra jutnak - egyszezonos évük lesz, a nyári-őszi túrázás - lehet, hogy hosszabb távon a termálvizeinkkel bejövünk nevető alternatívaként?...Na mindegy, sorjáznak a fenntarthatósági védjegyek, az oktatási dolgok, a helyi termék irányelvek, döbbenetes a komplexen átgondolt, és nagyon gyakorlatias megközelítés - közben elmerengtem, hogy milyen jó lenne ezt a konf-ot hazahozni - aztán rájöttem, hogy vszeg fel sem fognánk, hogy most miről is van szó...szabályos kétnapos brainstorming volt a számomra amúgy igen idegen német nyelven, amit persze most sem sikerült megkedvelni, de legalább jókat nevettem a helyiek hitetlenkedésén, amikor angolul kérdeztem, de felfogták, hogy az osztrák/német válaszukat azért értem ám...
Aztán este party, egy fura egyveleg: Mostviertel Tourismus Gmbh identitásépítő rendezvénye, ahol pisszenés nélkül, kiéheztetve ülnek a népek vagy 2 órát, prezit hallgatnak, egy lelkes, kb 50es fitness ladyt a slowfood dolgairól (sőt, slowcity-ről, már ilyen is van...), majd az MT Gmbh összes (!) alkalmazottját konferálja fel az amúgy rádiós műsorvezető, akiről igazából csak ábrán szemléltethető családfa levezetésen keresztül kiderül, hogy maga is Mostviertlerin...és hogy ez milyen marhajó, merthogy Mostviertlerinnek lenni mégiscsak vmi unkopierbares feeling - és már-már majdnem olyan, mint egrinek lenni - de ezt már csak én tettem hozzá gondolatban - hát még az egrinenneknek milyen jó (lehet) - ezt az idétlen nyelvet...na de amikor már mindenkinek kopog a szeme, akkor még nem a kaja jön, hanem minden egyes MT Gmbh alkalmazottat - egyenként!!! - meginterjúvol: na és mivel foglalkozol az MT Gmbh-nál? Válasz: Ezzel. Hú, ez milyen érdekes!!!-lelkendezik. Na és Sie, maga mivel? Azzal. Nahááát, ez biztosan nagyon izgalmas! Na de lássuk őt is...és mindezt 13 vagy 14x. Echte Talent...izé: Talentin...sőt Talentin für Unterhaltung - csak üres gyomorra nem akar ez átjönni, az a baj. Na de speechek vége, végre tényleg party. Unter der strahlende Himmel Mostviertels továbbá in bester Stimmung mindenki zabál ezerrel, kevésbé elmélkedve azon, hogy akkor most mi helyi, mi nem - a sok szerencsétlen antialkoholista, sőt antilokalproduktkonsument és antilokalproduktkonsumentin issza a 'helyi' narancslevet - mi meg a Most-ot, a Dirndlschnapsot, a bort, a sört - (jó sorrendben amúgy...) stb. A kis magyar csapatot és a helyieket is sikerül felvidítani egy határozott 'Dirndlbier bitte' kéréssel, amire a kiscsaj először értetlenül néz rám, aztán vigyorog - istenem, és ezek járnak ennyivel előttünk...aztán kiderül, hogy mégsem mondtam nagy hülyeséget, mert igenis készült már Dirndlbier, de csak házi mennyiségben - végülis ha lehet meggyes sör a belgáknál (ami tuti finom, sőt lehet benne ugyebár nyulat is párolni:)))... Aztán in bester Stimmung 10.45 és 11 között úgy lépnek le a népek, mint itthon fél ötkor a minisztériumokból...a néhány konferencia delegált meg ott ténfereg, hogy most mi van, még csak 11 óra...
De másnap ismét szakmai nap, további tuti előadásokkal és hát a közös képpel, Ungarische delegacija + a bőrgatyás vendéglátó, a Kiváló Európai Desztináció Díj lelke, ha lehet így mondani:

Na de ez a Zusammenfassung is hosszúra nyúlt immár és inkább kikapcsolom a gépet, nehogy már ilyenre még több áramot használjak - merthogy szemléletformáló egy esemény volt, az biztos...és erős lelkifurdalással ült be az ember hazafelé az autóba - de CO2 set-off-ként vettünk azért helyi terméket bőven, és hazahoztuk az EDEN ízét...:) Naná, hogy Dirndlakármik formájában...:)

Wednesday, August 20, 2008

Pilis

Az üzleti partnerek úgy hozták, hogy most már 4-5 szálon is kapcsolódom a Pilis térségéhez, aktív-ökoturisztikai stratégia kidolgozása, Gdanskig érő Borostyánkőút tematikus út projekt, Budapest - Selmecbánya kerékpárút, desztinációmenedzsment szervezetek Esztergomban, Visegrádon, Szentendrén+Dunakanyar...ehhez most jön egy befutó KMOP pályázat szakmai projektmenedzsmentje, továbbá egy fenntartható életmód, fogyasztás pályázat október végéig, amiből egy fenntarthatósági mintarégiót lehetne kialakítani itt. Na várjunk csak, akkor ez most nem is 4-5, hanem mondjuk úgy 9...
Ez így felsorolva kicsit sok munkának tűnik, de már 'megint' összekötődik a kellemes a hasznossal. Ugyebár helyszínbejárás, projekthelyszínek kiindulási állapotának rögzítése (értsd fényképezése), amikor azért néhány dologról elgondolkodik az ember.
Mert pl. Dobogókőről szép a kilátás:

Ami érdekesebb, hogy itt van Pest és Komárom-Esztergom megyék határa, ami egyben a közép-dunántúli és a közép-magyarországi régió határa is. Na most az emlegetett KMOP pályázat értelemszerűen csak a közép-magyarországi oldalon végrehajtott fejlesztésekre vonatkozik. Lehet, hogy tüntetőleg pluszban lemeszeljük a kő felét???!!!

Dobogókő egyébként a tipikus Bp környéki 'félcipős' kirándulóhely, autóval fel, egy kinézés a kilátóból (a panoráma tényleg szép), egy kis eszegetés lehetőleg a parkoló tőszomszédságában, majd tűz vissza Bp-re...azért szerencsére sikerül néhány valódi turistát, kerékpárost is találni, akikre elhűlve néznek az előbbiek - pedig a 699 métert elég sok két lábon járó teljesíteni tudná...Egy kis szellemi örökség, ugye a magyar turistatörténelem bölcsője, kis múzeummal:

Mondani sem kell, az egyetlen voltam fent, aki benézett az amúgy INGYENES múzeumba. Erre mit lehet mondani? Nem mondom, hogy egy élményközpontú hely, de sok tátrai túra, turista híresség van bemutatva, egészen döbbenetes képeslapok, fényképek, hogy régen milyen egységesen és stílusosan építették ki a turistaközpontokat...
Na de mi a mai helyzet? És akkor előre ellövöm a pozitívumot: mókus autentikus cikázásban, alig tudtam lekapni...


Pilisi reggel, párás objektívvel...


Csakhát az idill vége: ifjúsági tábori állapotok:

...és a turistaház Lajosforrásnál:

A standard kérdés: vajon ugyanezek az Alpokban nem aranybányák és szépen karbantartott helyek? Persze, az Alpok, ott van forgalom - mondhatni. Egyszer azért csak át kellene már számolni az itt parkoló autókat is, plusz aki ugye gyalog, biciklivel jön...de minek, ha nem lehet bemenni, vagy csak nincs az embernek kedve bemenni itt bármit is venni, enni stb...
Sajnos a fenti KMOP projektnek hiába van vagy 48 (!) projektmegvalósítási helyszíne (már engedéllyel!), csodát ez sem fog tenni.
Ilyen, esetleg tovább romló állapotú infrastruktúrával pedig tényleg csak az önkínzó turistákat lehet rábírni egy kis erdei téblábolásra...és teljesen megértem, ha sokan távol maradnak. Az élményszerzés itt igencsak kérdéses - és még komplex vonzerőkről, egyebekről nem is beszéltünk, hanem csak egy épeszű szállásról, etetőhelyről (feeding possibility brüsszeli szójárásban:)
A projekt kommunikációs/disszeminációs anyagában viszont szép és jó lesz minden! Csakhát ugye...
De hogy ne így érjen véget a bejegyzés, vmelyik nap a Pilis közepén egy szál, nagy kedvvel kerekező francia (!) turistával találkoztam, el is beszélgettünk - és itt jön az igazi meglepetés - merthogy tudott angolul!!!:)))

Monday, July 21, 2008

Eco-mobility

Akkor ismételten egy szakmaibb jellegű hír: a hetekben elkészült a Pilis aktív, öko-, sőt, van akik által nagyon kedvesen 'lábujjhegyenjáró' turizmusának fejlesztési koncepciója, ami azért inkább sok megközelítésből körbejárt fenntarthatósági térségi, avagy desztinációs koncepció, hiszen vizsgálja a fenntarthatóságot a turisták, a helyi lakosság és a szolgáltatók (igaz, főleg turisztikai szolgáltatók) részéről is.
Na a papírmunka után egy kis bejárás, hiszen minden településen voltak korábban work-shopok, ki mit tart fontosnak, mit mutatna meg a turistának saját településéből. Az első bejárásom Csobánkát érintette, a térképen szinte egybemosódik Bp-vel és mégis: nagyon kedves kis falu, jónéhány látnivalóval. Bár személy szerint a Bp környéki településeket én sem nagyon tudom turisztikai célpontként elképzelni (átmenő forgalom, no hagyomány, no helyi jellgzetesség, inkább Bp elővárosi hangulat), itt órákon keresztül sikerült az erdőben téblábolni és hegyeket mászni.
A kirándulás mottója leginkább a fenntartható közlekedés lehetett volna, mert a hagyományos látnivalók mellett ilyeneket láttam:


Persze a két első kép elég kiesnek néz ki, de valójában ez csak egy néhány százméteres szakasz, ami ilyen nyílt terepen megy. Ráadásul a kilátás nem akármilyen:

Sőt, ha kicsit magasabbra megy az ember, már-már repülős a panoráma:

A kies út balra felül, a gerincen kivehető.
Viszont ha kicsit földközelben marad, akkor meg ilyet láthat:

Egyébként úgy néz ki, hogy ez a földútszakasz része lesz egy hosszabb útvonalnak is, a Balti-tengerig érő Borostyánkőút tematikus gyalogos, kerékpáros útvonalnak - persze vszeg csak száraz időben, amúgy pedig a Dunakanyarban is lehet kerekezni...

Monday, July 14, 2008

Az EDEN döntős Göcsej

Kis szabadság - kis utazás: irány a Göcsej, amely a Kiváló Európai Desztinációs díj projektben döntős volt. A Göcsej a helyiek által szállóigeszerűen kis térség: odafelé még azt mondják, hogy menjen tovább, ott a Göcsej, amikor meg következőre megkérdezi, csak annyit mondanak: na most ért ki a Göcsejből...
A dimbes-dombos térség hasonlít persze a szomszédos Őrséghez, Murániához, de Zalaegerszeg viszonylag nagyvárosként is ide tartozik.
Az első meglepetés odafelé: pénteken délután nem ment mindenki el Bp-ről, vannak, akik szombaton délelőtt indulnak. Alig néhány tízezren osztozunk az M7-esen, néhány órás dugó, a tetőn lévő biciklivel biztosan gyorsabban haladnék...
Zalaegerszeg belvárosa tip-top felújítva, egy halom kerékpárút, bár most így hirtelen egy épületet sem nagyon tudnék felidézni - de élhető város, az biztos. Tourinform a Magyar Turizmus Zrt legújabb lépésének köszönhetően egész hétvégén estig nyitva...egyre jobb.
Első az evés - kis helyi vadpörkölt dödöllével - aztán irány a skanzen, ami az első volt Mo-n. Még egy óra van hátra a látogatási időből, kedves recepciós: 'ó, nézze csak meg nyugodtan, erre a kis időre már ne vegyen jegyet...'. A szomszédos olajipari múzeum viszont nem fért sajnos bele.


A dögmelegben a meglepően hűs, valóban az erdő mélyén fekvő Erdőgyöngye vendégház, kvázi szálloda. A HUF erősödést figyelembe véve az ára közelíti a 40 EUR/főt, amiből azért egy osztrák szálloda is kijön a nyári szezonban...de mindegy, éljen a belföldi turizmus...

A melegben csak rövidebb túra jöhet szóba, boronaút tanösvény, ami tulajdonképpen a szőlőhegyeken körbevezetett túra:

Még egriként is elismerésre méltó, ahogy az eredeti szőlőhegyi életet felidézi az útvonal. A környéken egyébként számos 'szeg' van, lévén ez a szegek vidéke, menetközben pedig lehet prószát enni, aminek több verziója van, bár alapvetően ez is krumplilángos.
A körbejárás után kis szieszta, majd délután - jobb híján - Canossa-járás: 16 körül irány a helyi Intersport egy kis túrafelszerelésért, nagyobb leértékelés vár, aha, 16-kor bezárt, 16.10 körül vagyok ott. Hmm. Jön a vihar, amit érdekes lenne a tv toronyból megnézni, 16.40-re odaérek, csak aznap - és szerintem csak nekem - 16.30-kor zárt. Jó hír: a vihar nem maradt el. Én még vigyorgok a panzió étterméből, hogy egy kocsimosással kevesebb, de a pincér derít igazán 'jókedvre': ó, nyugi, ebből jég lesz, neki pl. vagy három éve szanaszét verte a kocsiját...aha, OK. Akkor talán el is vonulhatna a vihar...
A rengeteg eső gyors helyzetfelismerést hoz: hideg, szeles idő lesz, a túraútvonalak sárosak, gyaloglás, kerekezés kilőve, Aquapark sem opció. Gyors kijelentkezés, négy nap helyett kettő a Göcsejben, de az élménydús - és egyébként is pótlásra kerül.... És 'szerencsére' még a vasárnap esti balatoni dugóba is sikerül bekerülnöm, bár egy órával így is jobb vagyok, mint odafelé...(4 vs 5 óra...)

Monday, July 07, 2008

Kiváló Európai Desztinációk

A korábban sokat emlegetett Kiváló Európai Desztináció díjat nemcsak Magyarországon, hanem még további 19 európai országban kiosztják, íme a többi nyertes az intangible assets témakörben:

Austria: www.vulkanland.at
Belgium: www.ath.be
Bulgaria: Trákia
Croatia: www.djurdjevac.hr
Cyprus: ?
Estonia: www.viljandi.ee
Finland: ?
France: www.laroutedesvinsdujura.com
Greece: ?
Hungary: www.hortobagyikht.hu
Ireland: www.carlingford.ie
Italy: www.corinaldo.it
Latvia: turisms.latgale.lv/en
Lithuania: Zemaitijos nemzeti park
Luxemburg: ?
Malta: www.gozo.gov.mt/pages.aspx?page=43
Romania: ?
Slovenia: www.dolina-soce.com
Spain: www.sierranieves.com
Turkey: ?

Monday, June 23, 2008

Mercedes + EIT

Természetesen nem lehet elmenni az elmúlt napok a magyar gazdaságot érintő két bejelentése mellett: Kecskemétre jön a Mercedes, Budapestre pedig az Európai Innovációs és Technológiai központ. Mindkettő jelentős beruházás és jónevű cég, szervezet jön - bár hatásuk Magyarországra kisebb, mint amennyire ma felnagyítják, azért lehet örülni - bár sokan ezen is fanyalognak...na mindegy. A magyar vélemények már ismerősek, de mit mondanak pl. a német vásárlók a magyar Merci gyárra, merthát mégiscsak oda kerül majd a legtöbb. A WIWO német gazdasági hetilap magyar Merci gyárról szóló cikkéhez tartozó kommentekből szemezgetve, ami a további helyszíneket (Románia, Lengyelo.) is elemezte:
Aki Dacia-t vesz, magára vessen...
Inkább egy 'huszár' Suzuki Magyarországról, mint egy román Logan...
Ha megkérdeznék, hogy melyik országból vegyek autót, Romániából vagy Magyarországról, akkor inkább Magyarországról...
A 'német' termékeket már jóideje nem Németországban gyártják. Románia vagy Mo., mindegy. És hogy Suzukit M.o-ról? Inkább egy Pick szalámit...
Én nem akarok magyar, román vagy magyar Mercedest venni! Prémiumtermék(árak) és az olcsó gyártás nem összeférhető! Három Mercedes E-osztály után 5-ös BMW-t rendeltem. Nekem ez a következménye az olcsó gyártásnak...
Mercedes-t Romániából? Kösz, inkább nem. Magyarországról? Esetleg...

Hát ennyi, néhány vélemény. A román összehasonlítást azért hozzuk. Viszont érdekes egy ilyen prémium multi számára, hogy milyen reakciókat válthat ki egy külföldi gyártelepítés.
Nekem a BMW-re átálló Mercis tetszik a legjobban. Az eddigi E-osztályú Mercedeseit Németo-ban gyártották és még ma is ott gyártják. A magyar gyár 2011-12-ben indítja a termelést, ráadásul kisebb típusokkal. Az E-t továbbra is otthon gyártják...ilyen indokkal váltani...a kis jólértesült németje...

Friday, June 13, 2008

Az írek népszavazáson nemet mondtak a Lisszaboni Szerződésre. Az írek pedig igazán sokmindent köszönhetnek az EU-nak. Na de mit köszönhet az EU az íreknek? Egy best-practice fejlődési folyamatot, amit az EU is támogatott és mutogatható. Ennyit.
Barroso sajnálkozik, az ír miniszterelnök magyarázza a bizonyítványt, hogy tulajdonképpen ezt nem szabad az EU elleni ír véleménynyilvánításnak venni. Aha, annak nem. Esetleg egy jókora pofonnak?!
Persze itt mindenki az íreket nézegeti, holott Brüsszel vszeg magának köszönheti az egészet. Mert mi is a lisszaboni szerződés? Az EU szervezetei, folyamatai nem a mai viszonyokra lettek kialakítva, a sok fércmunka során pedig átláthatatlan, az átlagembertől fényévnyi távolságra álló rendszert sikerült kialakítani, amit most aktualizálni kellene, illetve hangsúlyokat módosítani a történetben. Ez így persze nem igaz, van rendszer a rendszerben, én is megtanultam néhányszor, de hogy ez távol áll az utca emberétől, az biztos. Márpedig ha az egész elér egy népszavazáson keresztül hozzájuk/hozzánk...volt már ilyen pofon pont az alkotmány kapcsán.
Mindenesetre elkezdtem olvasni a LSZ-t. Hááát, 270 valahány oldal magyarul és nekem 'csak' egy olyan verziót sikerült kifognom az EB honlapján, ami csak azt magyarázza mi változik - azaz pl. 1 cikk kiegészül ezzel-azzal, de mi az 1 cikk??? Már a minisztériumi munka során is ezt utáltam, kerestem is mindig az 'egységes formátumban' megjelölést a jogtárban. na mindegy, az LSZ-nek van egy 'emészthető' verziója is itt: http://europa.eu/lisbon_treaty/glance/index_en.htm
Persze ez úgymond 'csak' a kínálati oldal. A vevők az európaiak lennének ugyebár. Bár felmerül a kérdés: ha más is népszavazhatna ilyen EU-s dolgokról, akkor vajon hány ország támogatná, ellenezné? Mert szerintem akkor nemcsak az írek vinnék el a balhét...Na de a következő kérdés: az 'EU' valóban ennyire nem veszi észre, hogy semmi köze nincs a mindennapokhoz? Egy LSZ nagyon fontos, de ezt vagy el kellene magyarázni az embereknek vagy nem kell róla népszavazást tartani. Pl. mi ebben jók vagyunk, az idén pláne. Érdekes lenne pl. feltenni a kérdést, hogy legyen 1,5 EUR helyett 1 EUR a benzin literje? Sikertörténet lenne az a népszavazás, nagyon magas részvételi aránnyal...az LSZ viszont olyan rendszeren akar (mégha vszeg jó irányba is) változtatni, amit - már jóideje - nem igazán értenek az emberek.
Az írek pedig ástak még egy árkot a brüsszeli elefántcsonttorony köré. Ahol már vszeg akkora a tehetetlenségi erő, hogy mindenféle törekvés kudarcot mond, hogy vigyük közel az EU-t az emberekhez. A helyzet (tragi)komikuma, hogy pont ilyeneken is változtatott volna az LSZ...de még ezt sem sikerült elmagyarázni.
Csak azt nem tudom, hogy ezt tényleg hányan veszik észre: ez most nem az írekről szól, hanem egy hatalmas brüsszeli pofonról, legyen az akár az EU policy-nek, akár csak a kommunikációnak köszönhető...
Persze nem baj, kicsit legalább felpörög a nagy erőlködésben a brüsszeli adminisztráció és talán eléri a magyar minisztériumok hatékonyságát - és ez most egyáltalán nem vicc...

Sunday, June 01, 2008

EDEN Pielachtal 2.

...és akkor most már saját képekkel, a 'fenntartható hotel' díjai, védjegyei:

A térség érdekessége, hogy turisztikailag tulajdonképpen egy rendkívül depressziós tájegység: a 60-as években még 5x annyi vendégéjszaka volt, mint pl. a 90-es években. Akkoriban ugyanis - a szálloda vezére szerint- a bécsiek kedvelt és vonattal is könnyen elérhető pihenőterülete volt. Aztán az autó terjedésével egyre távolabbra mentek az emberek, az évtizedeken keresztül minden erőfeszítés nélkül tömött szálláshelyek pedig hoppon maradtak, mert nem volt közben fejlesztés, új turisztikai termék, ami megfelelt a trendeknek. Ismerős a hasonló magyar történet?
Aztán a 90-es években elkezdtek összefogni, közösen 'kitalálni' újra magukat, a divatos turisztikai vonzerőfejlesztés felé lépegetve. Nekifogtak a brand-építésnek a húsos som-on keresztül (!) - szerintem mindenkinek kialakul a kényszere, hogy a 'Pielachtal - Das Dirndltal' szóösszetételt együtt használja, szóval ez sikeres lett - , továbbá pl. a Mariazellerbahn vasútvonalát használták fel, mint turisztikai alaptermék, amire felfűzték a gyalogos, kerékpáros útvonalakat.

A két koncepcióból gyorsan összeállt a harmadik, a fenntartható turizmusfejlesztés, mint fő cél. Így aztán helyi termék, környezetbarát közlekedés, turisztikai termékek, szolgáltatások kerültek előtérbe. Így pl. sok ismert környezetbarát intézkedés mellett nem aszfaltozták le a szálloda parkolóját, hanem csak kavicsos, merthogy így a víz helyben marad és a föld a parkoló területén is 'élő' marad...hm. Mindenne az eredmény pedig? Marhajó. Íme:

...és hogy meddig jutottak? Van választék:


Saturday, May 31, 2008

EDEN Pielachtal 1.

Miután megválasztásra került az újabb magyar kiváló desztináció, most a legjobb élő hagyományokat őrző témakörben a Hortobágy (www.hortobagyikht.hu ), irány a tavalyi osztrák győztes, a Pielachtal, Das Dirndltal ( www.pielachtal.info ), EDEN ismerkedés, tdm tapasztalatok helyi, térségi szinten, osztrák tdm ernyőszervezet megismerése stb. céllal.


Nyugati irányban autóval úgyis ritkán járok, a határon eszembe is jutott egy új szállóige: a schengeni határ óta miről lehet tudni, hogy az ember átért Ausztriába? Hogy rosszabb az út. Nem vicc, a magyar autópálya teljesen jó, osztrák oldalon sokkal elhasználtabb - pedig az sem túl régi talán.
Na mindegy, Piealchtal, első benyomás: az osztrákok EDEN választása a felzárkóztatás céljával történt...Ausztria, Ausztria, de azért vannak romos, régi házak, ami itt fura, meg valahogy a jólét is mérsékelt - na persze örülnénk mi ennek. Aztán jönnek az érdekességek: egy tábla, ami két lyuk van 'Blick ins Land' felirattal, amin keresztül valóban betekintést nyerhetünk a tájba. Csakúgy, mint a tábla 1 nm-nek kivételével bármikor...de jópofa. Turisztikai információs pontok: nincs túllihegve, a polgármesteri hivatalok, faluházak előterében van egy-két állvány, személyzet nélkül, az I betű azért mindig utat mutat, de amolyan self-service, semmi Tourinform jelleg. Következő falu: 10 év körüli gyerekeknek oktatnak közlekedésbiztonságot, de nem ám pályán, hanem kint a forgalomban. A normál közutat ellepik a zöldmellényes gyerekek és tanárok vagy szülők és 'keringtetik' a kerékpáros gyerekeket a falun belül, a kereszteződéseknél inkább csak felügyelnek és rájuk bízzák, mikor fordulnak ki, hogyan állnak meg az út szélén - max. ha nagyon veszélyeset csinálnak szólnak nekik, de impozáns az 'élesben' tanítás. A számításba csak egy hiba csúszik, hogy egy magyar autós is arra ténfereg (én) és bizony sikerül sávon belül előzni az egyik csemetét - na jó, széles volt azért ám az a sáv. Ettől függetlenül teljes a lefagyás a felnőttek között, de a gyerek megingás nélkül tekerészik, szerencséjére ügyes...
Irány a szállás, egy reggeli beköszönés, hogy akkor jövök. A Steinschalerhof a völgy egyik legnagyobb szállodája, kismillió díjjal kitüntetve: legjobb helyi konyha, legjobb fenntartható hotel, természetes termékek használata stb. Recepciónál a szokásos népviseletes
leányzók.

Kicsit giccses, mint minden errefelé, dehát ez van. Apropó DIRNDL, azaz húsos som. Ez a völgy védőgyümölcse, millió dolgot csinálnak belőle: gyümölcslé, lekvár, torta, parfait, amolyan olíva verziót is csinálnak, és mindezt reggel - délb'n - este. Csak osztrákos'n...
Amúgy a völgy teli mindenféle túraútvonalakkal: zarándokutak, kerékpártúrautak, túraútvonalak, 'vasút' túraútvonal, merthogy itt megy a Mariazellerbahn is, ami egy 760 mm-es nyomközű vasúti pályán halad St. Pölten és Mariazell között, a helyiek és turisták kedvenc vonata, teljesen normális kocsikkal is közlekedik általában, de van néha gőzmozdonyos különjárat is. A pálya állapota pedig hát bizony tökéletes. Csak halkan jegyzem meg, hogy a magyar kisvasutak többsége is 760 mm-es, kihasználtságuk pedig...ott mindenesetre ez a szakasz is része az országos vasúti hálózatnak.


A napi élményt tetőzi, hogy a szálloda tulaja áthív egy németekkel teli asztalhoz - ujjongok, mit ne mondjak és ami még jön - beszélgetés órákon keresztül...viszont érdekes, hogy az asztaluk 'foglalt' táblája nem ám egy normál 'reserviert' tábla, hanem egy fényképes, kisebb állványra akasztott 'reserviert für die Oggenheimer familie' vagy ilyesmi. Merthogy szegénykémek törzsvendégek és minden évben két hétig itt téblábolnak. Csak tudnám, hol pontosan...de folyt.köv.

Thursday, May 15, 2008

EUROFAN 1. - de nem a foci EB...

Egy korábbi post follow-upja, mekkorát fordult a világ az euro esélyekkel, merthogy annyira talán mégsem vagyunk a sor végén, a három balti országnak most nem igazán áll jól a szénája. Románia irányából is meglehetősen meredek gazdasági hírek érkeznek és valahogy mégiscsak úgy tűnik, hogy a korábbi éltanuló Magyarország valószínűleg továbbra is él(közeli)tanuló, csak éppen a ki nem kerülhető kisebb-nagyobb pofonok ide akkor érnek, amikor a többiek még önfeledten fogyasztanak, fogadják a külföldi befektetéseket és csak most kezdik el borítani a fizetési mérlegüket, ugrik meg az infláció stb. Álljon itt egyelőre a három balti országelemzése (portfolio.hu cikke):

Észtország: sokkolóan alacsony növekedési adat


Az észt statisztikai hivatal szerint az előzetes adatok alapján az első negyedéves GDP csupán 0.4%-kal bővült éves szinten. A Danske Bank elemzői kommentárjában hozzátette, hogy a lassulás mértéke jelentősen meghaladta az előzetes várakozásokat, és nyilvánvalóvá vált, hogy Észtországban már egy "kemény földetérés" forgatókönyvének jelei mutatkoznak. A lassulás okaként egyértelműen a szigorodó hitelfeltételeket és alacsonyabb belföldi keresletet említhetjük meg.

Nem adtak okat a bizakodásra a múlt héten megjelent észt inflációs adatok sem: áprilisban a fogyasztói árak 11.4%-kal - az elemzői várakozásoknál is nagyobb ütemben - növekedtek. Az árak "elszállásáért" elsősorban a 17.4%-kal emelkedő lakásfenntartási költségek és élelmiszer- és energiaárak megugrása okolható.

Klikk a képre!
Klikk a képre!


Lettország: egyértelműen a fékezés irányába mutató jelek

A múlt heti makroadatok alapján Lettország sem maradhatott ki a már előrejelzett lassulási trendből. A lett gazdaság az első negyedévben - az 5.1%-os konszenzussal szemben - 3.6%-os GDP-növekedést mutatott fel, mindez arra késztette a Danske Bank elemzőit, hogy 2.5%-ra mérsékeljék a 2008-ra vonatkozó éves növekedési várakozásukat.

Az országban a stagfláció egyértelmű jelei mutatkoztak meg, ugyanis a kiábrándító növekedési adat mellett elkeserítően magas infláció dúl Lettországban: áprilisban a fogyasztói árak növekedése 17.5%-ra gyorsult a márciusi 16.8% után. Elemzői kommentárok szerint a kedvezőtlen folyamatnak még nincs vége (a gáz és villanyáraknak köszönhetően).

Klikk a képre!
Klikk a képre!


Litvánia: a lassulás elkerülhetetlen

Az első negyedéves GDP-növekedés tekintetében a litvánok állnak az első helyen a balti államok közül, azonban a lassulás ténye beárnyalja ezt a képet. A litván gazdaság (1. negyedévi) növekedési üteme 6.4%-ra mérséklődött a 2007. negyedik negyedévi 8% után, melynek következtében a litván jegybank április 30-án rontott az ország gazdasági prognózisán: a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését 8.1%-ról 6.6%-ra mérsékelte, ezalatt az inflációs várakozását 7.9%-ról 9.8%-ra emelte.

A pénzromlás üteme áprilisban 11.7%-ra gyorsult a márciusi 11.3% után, melynek hátterében szintén az élelmiszerek áraemelkedése áll.

Klikk a képre!
Klikk a képre!

Sunday, May 11, 2008

CO2 - mentesen

A nagy nyári CO2-mentes nyaralásra készülvén egy kis hétvégi gyakorlás a Dunakanyarban. Vác - Nagymaros kerekezés, keresztül a Szentendrei-szigeten és Visegrádon. Azaz két kompút: ennyit a CO2-mentességről, itt el is bukik az idea. De vegyük úgy, hogy a hajózás nem olyan vészes. Vonattal ki Vácra, ahol első meglepetés: gyönyörű főtér, sőt megkockáztatom, Magyarország egyik legszebben felújított főtere, fantáziadús elrendezéssel.

De vár a komp, Szentendrei-sziget, a 3 perces út csekély 800 Ft (személy+kerékpárjegy), de költségekről majd a végén. Viszont egy társaságban egy oldtimerrel:

Ami egyébként jelvényéből ítélve Audi, vagy elő-Audi. Viszont a hangja, füstje tiszta Trabant - komolyan. Igaz, mintha olvastam is volna valahol, hogy a háború utáni nagy német osztozkodás, márkák, gyárak elosztása miegymás során nagyon közeli tőről fakadtak, aztán utána itt megállt az idő, ott nem...
Átérve egy kis kóborlás a térképen feltüntetett római romok után, de egy bennfentest megkérdezve felvilágosít: ő negyven éve jár ide, nincs itt semmi...max egy romos ifjúsági tábor. Hát ha az van, akkor az van és valóban:

Megjegyzem, a Dunakanyarban, Bp-től alig néhány kilométerre, még romjaiban is láthatóan szép természeti környezetben, közvetlen a Duna parton. Ez van, de kár érte.
A szigeten keresztben az ember tulajdonképpen a Pilis lábánál tekerészik, ki gondolná - ha nem tudná -, hogy 'még egy' Duna jön, igaz híddal. Gyorsan kiérve a 11-es útra rengeteg kerékpáros, csak autó van több...erre az oldalára is kellene már a Dunának egy kerékpárút - ami mintha készülne is Tahi és Dunabogdány között. Visegrádig eseménytelen út közvetlen a Dunaparton, csak rácsodálkozó pillantások az autókból (ami nem egészen érthető, pedig többször végignéztem magamon, de sokadszorra is csak egy forgalomban tekerő biciklist látok...). Az autókból a hátsó ülésről kibámuló gyerekek arcán továbbá nem igazán lehet eldönteni mit gondolnak, hogy most ők is inkább tekernének vagy ezt a barmot...
A visegrádi kompnál pedig időutazás: Ikarus-szal érkezik Nagymarosról a SZOT-csoport, közben vízitúrázók kötnek ki, tiszta retro-békeidők hangulat, túloldalon ugye kedvenc teraszom - nem is rossz...

Átérve Nagymarosra, irány a vasútállomás, egy kis szidás, hogy miért 50%-os jegyet kérek, miért nem Máv-Start Klub 50%-os jegyet, Elakad a lélegzetem a matematikai törvények ilyenfajta megkérdőjelezéseként, de kiderül, hogy 'annak más a jegykódja'. Aha.
A napi élmény nem lenne teljes, ha a peronon várakozva egy cigánycsoport nem közelítene meg módszeresen: az első egy távcsövet akar eladni 'csak nézzek má' bele', a másik egy késkészletet árul elég erőszakosan ('bótban 50 ezer, de magának odaadom féláron, legyen hatezer, kenyérre kell' - azért van íve a gondolatmenetnek), mígnem magamon is meglepődve ráordibálok, mire a többiek is elhallgatnak - így utóbb a kések jelenlétében ez érdekes megnyilvánulás volt. Végül egy később érkező társuk egy övvel kínálgat. Belegondolva szerintem egyedülálló termékkínálat jött össze Pünkösd vasárnap délben a nagymarosi állomáson, csak a célcsoportelemzés maradt el (de nagyon) egy kerékpárosnak ezeket ajánlgatni...minimum érdekes.
De vissza a költségekhez, merthát mégis. Ennyi mindenre volt szükség a 'kör' megtételéhez:


Számszerűsítve: 2570 HUF, azaz 10 EUR. Egy kellemes délelőtti gurulásért, csak közlekedést figyelembe véve, 50%-os (bocs, Máv-Start Klub 50%-os) jegyekkel. Ebből Laoszban bőven kijön egy nap, szállással, étkezéssel, közlekedéssel, napközbeni egyebekkel...hiába na. Autóval ez kb 130 km-re elegendő benzint jelent. Azaz költségben olcsóbban jöttem volna ki, ha kiautózom Nagymarosra, megyek egy nagy kört és vissza...hiába, a CO2 mentességnek is van ára...és akkor az igénybevett közlekedési eszközök minőségéről még nem szóltam.

Friday, May 02, 2008

Itt van május elseje

...és a zéró tolerancia napja az utakon.
Május 1. az Északi-Bakonyban 25 km-es túra, Nomotor fesztivál, keresztül a Cuha-szurdokon, az Ördögárkon stb...

A déli pihenőnél a szükségesnél finomabb pecsenye mellett sikerül hosszabban időzni, aminek aztán az esőben befejezett túra a böjtje - ennyit röviden a túráról.
Na de a 0 tolerancia az utakon érdekes tapasztalatot hoz: a Sümeg melletti projekt kapcsán 100x megjárt veszrpémi úton mindenki csak sebességhatárig nyomja, ami azért elég fura a 4sávos úton. Hmmm. 1200 EUR gyorshajtási bírság mintha észhez térítené az embereket? Na mindegy. Túra után irány vissza. Még mindig 90 körül közlekedik mindenki. Egész nyugisnak tűnik így az araszolás. Alig egy-egy német (gyártmányú) elitautó vezetőjének nem tűnik drágának az 1200 EUR...illetve még egy tipikus kivétel: 1-én egy olasz, ma egy cseh busz nem bír magával és vszeg érthetetlenül figyelik a 8-ason vagy a 2/A-n a 90-nel tébláboló személyautókat és bizony előznek folyamatosan. Buszok személyautókat...fura látvány. De úgy látszik, hogy nevelhetők vagyunk, még akkor is, ha a legnegatívabb, poroszos eszközzel is próbálkoznak. Amiből persze a végén valami jó is kisülhet, itt pillanatok alatt jöhet majd a győzedelmi jelentés, hogy pl. májusban nem volt halálos baleset, de legalábbis x %-kal kevesebb, ami az új szigornak köszönhető - naná. Továbbá érdemes hozzátenni a dolog nem sokat ragozott oldalát is: 5,5 liter körüli átlagfogyasztás jött ki a bakonyi túrára a sebességhatárok szigorú betartásával...ki tudja, ebből még tényleg kijöhet vmi jó.

Sunday, April 27, 2008

Vajon...

Figyelem, a jelenlegi bejegyzés nyomokban szakmai információkat is tartalmazhat!
De addig is: vajon melyik az az ország, ahol egy kereskedelmi tv forgatócsoportját, annak bulvármagazinhoz készítendő anyagának forgatása során, saját biztonságára hivatkozva a rendőrség segítségét veheti és veszi igénybe? Mondjuk én meg így a befizetett adómból ezt a részt visszakérném, mert milyen alapon??? Közcélt biztosan nem teljesít vele...
Vajon melyik az az ország, ahol a 8 órától parkolójegy köteles parkolási területen az ellenőr már 7.45-től keresi a parkolócédulákat? Naív feltételezés, de csak nem akar pontban 8-tól már büntetni???
Vajon egy másik helyen, ahol nem lehet szívatni, hanem 'csak' szolgáltatni kellene ugyanez az ember bemenne a munkahelyére 7.45-re, hogy pl. munkaruhába átöltözve 8-kor mosolyogva fogadja a vevőket???
Vajon az ország egy legexkluzívabbnak mondott (amúgy csak szimplán sznob, dehát erre van igény) bevásárlóközpontjában (MOM Park) miért kapok az egyik étteremben csak egy kézzelírt fecnit számlaként az amúgy több ezer forintos étkezésről???
Vajon a 270 Ft-os BKV jegyről akkor meg miért kell kézzel, percek alatt számlát kiállítani manapság???
Vajon egy feketepiac tehetetlen berekesztéséről megkérdezett rendőrségi emberke miért tárja szét a kezét, hogy nem tudnak mit tenni, mert az árusok elfutnak... ELFUTNAK!!! ELFUTNAK!!! ELFUTNAK!!! (2008-at mutat vajon az ő naptáruk is? Ez komoly???!!!)

Na de akkor vajon melyik az az ország, ahol vályogtéglás házak tetejére napkollektorokat tesznek?


Lehet, hogy erre a házra is ilyen 'sors' vár? Remélhetőleg.


Meg mondjuk ilyen is látható - ugyan hol?


És akkor a szakmai rész: Pilis, aktív-ökoturizmus stratégia a feladat, fenntarthatósági elemekkel, jöhet hát a 'munkabejárás', civil nevén kellemes hétvégi túra a Prédikálószékre, ahonnan egészen lenyűgöző a kilátás:

Ahol a visegrádi fellegvár a lábaimnál hever:

Persze a képek alapján egyszerűnek tűnik a feladat, hiszen ilyen kilátással könnyű az embert kicsábítani a hegyekbe.
De akkor vajon melyik az az ország, ahol egy 20 fokos, verőfényes tavaszi vasárnapon a 3-4 órás könnyű túra során egy kezemen meg tudom számolni az erdőben tébláboló túrázókat, ráadásul a Pilisnek turisztikailag egyik legszebb helyén? Na jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy nyugdíjas csoport megmentette a helyzetet, mert egyből ötszörösére emelkedett az erdőt járók száma...
Sajnos a MOM Park felkereséséhez - amúgy sem - de a fentiek miatt meg pláne nem volt kedvem, megnézni mondjuk, hogy a szórakoztató részlegen milyen szintű a látogatottság, ha a tavaszi napsütés miatt fedett helyre 'kényszerülnek' az emberek...mondjuk nincsenek illúzióim, vszeg egymást tapossák a pilisi túraösvények helyett...
Na most akkor innen nézve mégiscsak szép kihívás egy Pilis aktív turizmus stratégiát megírni, hogy annak a fiókon túl is legyen haszna...mert ugye ez még mindig ugyanaz az ország...

Monday, April 07, 2008

Térdrekényszerített multi

Ha van - legjobb értelemben véve - hétköznapi hungaricum, akkor az a Túró Rudi. Persze nem ilyen-olyan-amolyan túrórudi, hanem a Pöttyös Túró Rudi, ami ugye Nyíregyházáról származik, ahol vmikor a 60-as években elkezdtek gondolkodni, hogy a tejfelesleggel mit is lehetne gyorsan és hatékonyan kezdeni. Az EU típusú 'öntsük a csatornába' megoldás egy szocializmus keretében persze nem jöhetett szóba, így megszületett a Túró Rudi, ami annak idején Magyarország mellett a 'keleti' országokban futott be karriert, manapság pedig újjáéledve a 90-es évek tétovázásából itthon ismét népszerű, illetve a környező országokban Dots néven hódít az elmúlt években. Kiváncsi vagyok, mikor jönnek rá a francia kerékpáros körverseny, a Tour de France nyújtotta reklámlehetőségre, ahol a legjobb hegyimenőnek - azaz kitűnő asszociáció - jár egy ilyen mintás póló:


Addig is mérföldkőhöz érkezett a Túró Rudi: a sok másolat után egy igazán nagyágyú is 'kénytelen' volt lépni, mert magyarnak lehet akármilyen lila csokit adni, akkor is a Túró Rudi lebeg a szeme előtt ;) és megszületett a Milka super Rudi (nem vicc, a 'fantáziadús' nevet ilyen idétlenül sikerült betűzni), íme a bizonyíték:


A super Rudi amúgy karcsúbb az eredetinél és leginkább a Pöttyös tejcsokis változatára hasonlít. Nem rossz ízű amúgy, csakhát az eredetit is tovább gyártják...szerencsére ;)