CO2 - mentesen

A nagy nyári CO2-mentes nyaralásra készülvén egy kis hétvégi gyakorlás a Dunakanyarban. Vác - Nagymaros kerekezés, keresztül a Szentendrei-szigeten és Visegrádon. Azaz két kompút: ennyit a CO2-mentességről, itt el is bukik az idea. De vegyük úgy, hogy a hajózás nem olyan vészes. Vonattal ki Vácra, ahol első meglepetés: gyönyörű főtér, sőt megkockáztatom, Magyarország egyik legszebben felújított főtere, fantáziadús elrendezéssel.

De vár a komp, Szentendrei-sziget, a 3 perces út csekély 800 Ft (személy+kerékpárjegy), de költségekről majd a végén. Viszont egy társaságban egy oldtimerrel:

Ami egyébként jelvényéből ítélve Audi, vagy elő-Audi. Viszont a hangja, füstje tiszta Trabant - komolyan. Igaz, mintha olvastam is volna valahol, hogy a háború utáni nagy német osztozkodás, márkák, gyárak elosztása miegymás során nagyon közeli tőről fakadtak, aztán utána itt megállt az idő, ott nem...
Átérve egy kis kóborlás a térképen feltüntetett római romok után, de egy bennfentest megkérdezve felvilágosít: ő negyven éve jár ide, nincs itt semmi...max egy romos ifjúsági tábor. Hát ha az van, akkor az van és valóban:

Megjegyzem, a Dunakanyarban, Bp-től alig néhány kilométerre, még romjaiban is láthatóan szép természeti környezetben, közvetlen a Duna parton. Ez van, de kár érte.
A szigeten keresztben az ember tulajdonképpen a Pilis lábánál tekerészik, ki gondolná - ha nem tudná -, hogy 'még egy' Duna jön, igaz híddal. Gyorsan kiérve a 11-es útra rengeteg kerékpáros, csak autó van több...erre az oldalára is kellene már a Dunának egy kerékpárút - ami mintha készülne is Tahi és Dunabogdány között. Visegrádig eseménytelen út közvetlen a Dunaparton, csak rácsodálkozó pillantások az autókból (ami nem egészen érthető, pedig többször végignéztem magamon, de sokadszorra is csak egy forgalomban tekerő biciklist látok...). Az autókból a hátsó ülésről kibámuló gyerekek arcán továbbá nem igazán lehet eldönteni mit gondolnak, hogy most ők is inkább tekernének vagy ezt a barmot...
A visegrádi kompnál pedig időutazás: Ikarus-szal érkezik Nagymarosról a SZOT-csoport, közben vízitúrázók kötnek ki, tiszta retro-békeidők hangulat, túloldalon ugye kedvenc teraszom - nem is rossz...

Átérve Nagymarosra, irány a vasútállomás, egy kis szidás, hogy miért 50%-os jegyet kérek, miért nem Máv-Start Klub 50%-os jegyet, Elakad a lélegzetem a matematikai törvények ilyenfajta megkérdőjelezéseként, de kiderül, hogy 'annak más a jegykódja'. Aha.
A napi élmény nem lenne teljes, ha a peronon várakozva egy cigánycsoport nem közelítene meg módszeresen: az első egy távcsövet akar eladni 'csak nézzek má' bele', a másik egy késkészletet árul elég erőszakosan ('bótban 50 ezer, de magának odaadom féláron, legyen hatezer, kenyérre kell' - azért van íve a gondolatmenetnek), mígnem magamon is meglepődve ráordibálok, mire a többiek is elhallgatnak - így utóbb a kések jelenlétében ez érdekes megnyilvánulás volt. Végül egy később érkező társuk egy övvel kínálgat. Belegondolva szerintem egyedülálló termékkínálat jött össze Pünkösd vasárnap délben a nagymarosi állomáson, csak a célcsoportelemzés maradt el (de nagyon) egy kerékpárosnak ezeket ajánlgatni...minimum érdekes.
De vissza a költségekhez, merthát mégis. Ennyi mindenre volt szükség a 'kör' megtételéhez:


Számszerűsítve: 2570 HUF, azaz 10 EUR. Egy kellemes délelőtti gurulásért, csak közlekedést figyelembe véve, 50%-os (bocs, Máv-Start Klub 50%-os) jegyekkel. Ebből Laoszban bőven kijön egy nap, szállással, étkezéssel, közlekedéssel, napközbeni egyebekkel...hiába na. Autóval ez kb 130 km-re elegendő benzint jelent. Azaz költségben olcsóbban jöttem volna ki, ha kiautózom Nagymarosra, megyek egy nagy kört és vissza...hiába, a CO2 mentességnek is van ára...és akkor az igénybevett közlekedési eszközök minőségéről még nem szóltam.