A már-már törzshely Drégelypalánkon május 8-án került sor az ún. Örökségeink útján kerékpártúrára, ami a Sugárkankalin Turisztikai Egyesület (
www.sugarkankalin.hu ) egyik legfontosabb éves eseménye, része a fenntarthatóságra nevelésnek, mivel itt ugye egy zöldútról is szó van és érinti a tíz tagtelepülést - legalábbis a tervek szerint, de erről később. Nyitásnak egy kellemes reggeli pillanat a szikrázó napsütésben:
Ennyi biciklis között egész fura egy autó. Amúgy volt vagy 200 résztvevő, ebből rengeteg gyerek, szóval a fiatal generáció is nagyon szívesen kerékpározik.
Nagyorosziból Borsosberényen át Horpácsra, a Mikszáth-kúriába vezetett az út, ahol házi szederszörppel vártak...
...és egy elgondolkodtató idézettel, amit akár a mai hazai TDM helyzetképre is el lehetne mondani, ahogy a különböző szereplők látják...
Egy-egy emelkedő azért igénybe vette a résztvevőket, hosszan kígyózott a sor.
...íme az egyesület 'molinója' és éles szeműeknek a tíz tagtelepülés felsorolása:
Az érsekvadkerti helytörténeti gyűjteményben pedig a nagy felfedezést abszolválta egy 'félprofi' kolléga, a túra szellemiségéhez tökéletesen illeszkedve egy jónéhány évtizedes háromkerekűhöz kapott kedvet...
...na de a hölgyeknek is akadt szórakoznivaló, amolyan történelmi próbafülke Dejtáron...
...és végül - de nem utolsósorban persze - egy kis drégelypalánki csatajelenet. Sajnos ekkorra a túrát elmosta egy jó nagy eső és így Ipolyvecén meg kellett szakítani - ajándéksorsolás és rengeteg palacsinta közepette...
...na de egyénileg mégsem hagyható az, hogy az időjárás ilyen könnyen elbánik a körtúrával, így vasárnap az immár kellemes napsütésben a közel 50 km mellé még az utolsó két település begyűjtésével, további néhány kilométert sikerült tekerni. Itt épp a tsitári kápolna mellett szabadon legelésző tehenek méregetik az odatévedt biciklist.
...de ugyanitt a láma is figyel...
A nagyon szépen gondozott kis Honton pedig erősen olyan érzésem támad, mintha 'ausztriásodnánk'...
...míg az Ipoly-ártere pedig igencsak mocsaras, igazi vízi madárparadicsom...
...de most komolyan, nem tiszta Burgenland - legalábbis a kerékpáros infrasztrákcsört tekintve?
...illetve ablak a szomszédra, az ott már Szlovákia az Ipoly túlpartján...
Így tulajdonképpen két nap alatt sikerül teljesíteni ezt az idén különösen nem mindennapi túrát. A 'ráadás' pedig a drégelypalánki templomban őrzött Szent Erzsébet ereklye, egy darabka koponyacsont, amit a tárlójával együtt kezembe is ad a helyi kántor...hát, így belegondolva ez nem akármilyen szakasza lehetne - az amúgy itt elvezető - Mária Útnak, hiszen pláne a zarándokoknak igencsak emlékezetes egy ilyen ereklye...és akkor még az egész hétvégéből kimaradt a desztináció ékköve, a drégelyi vár legendáival, fantasztikus kilátásával...
Ennyi biciklis között egész fura egy autó. Amúgy volt vagy 200 résztvevő, ebből rengeteg gyerek, szóval a fiatal generáció is nagyon szívesen kerékpározik.
Nagyorosziból Borsosberényen át Horpácsra, a Mikszáth-kúriába vezetett az út, ahol házi szederszörppel vártak...
...és egy elgondolkodtató idézettel, amit akár a mai hazai TDM helyzetképre is el lehetne mondani, ahogy a különböző szereplők látják...
Egy-egy emelkedő azért igénybe vette a résztvevőket, hosszan kígyózott a sor.
...íme az egyesület 'molinója' és éles szeműeknek a tíz tagtelepülés felsorolása:
Az érsekvadkerti helytörténeti gyűjteményben pedig a nagy felfedezést abszolválta egy 'félprofi' kolléga, a túra szellemiségéhez tökéletesen illeszkedve egy jónéhány évtizedes háromkerekűhöz kapott kedvet...
...na de a hölgyeknek is akadt szórakoznivaló, amolyan történelmi próbafülke Dejtáron...
...és végül - de nem utolsósorban persze - egy kis drégelypalánki csatajelenet. Sajnos ekkorra a túrát elmosta egy jó nagy eső és így Ipolyvecén meg kellett szakítani - ajándéksorsolás és rengeteg palacsinta közepette...
...na de egyénileg mégsem hagyható az, hogy az időjárás ilyen könnyen elbánik a körtúrával, így vasárnap az immár kellemes napsütésben a közel 50 km mellé még az utolsó két település begyűjtésével, további néhány kilométert sikerült tekerni. Itt épp a tsitári kápolna mellett szabadon legelésző tehenek méregetik az odatévedt biciklist.
...de ugyanitt a láma is figyel...
A nagyon szépen gondozott kis Honton pedig erősen olyan érzésem támad, mintha 'ausztriásodnánk'...
...míg az Ipoly-ártere pedig igencsak mocsaras, igazi vízi madárparadicsom...
...de most komolyan, nem tiszta Burgenland - legalábbis a kerékpáros infrasztrákcsört tekintve?
...illetve ablak a szomszédra, az ott már Szlovákia az Ipoly túlpartján...
Így tulajdonképpen két nap alatt sikerül teljesíteni ezt az idén különösen nem mindennapi túrát. A 'ráadás' pedig a drégelypalánki templomban őrzött Szent Erzsébet ereklye, egy darabka koponyacsont, amit a tárlójával együtt kezembe is ad a helyi kántor...hát, így belegondolva ez nem akármilyen szakasza lehetne - az amúgy itt elvezető - Mária Útnak, hiszen pláne a zarándokoknak igencsak emlékezetes egy ilyen ereklye...és akkor még az egész hétvégéből kimaradt a desztináció ékköve, a drégelyi vár legendáival, fantasztikus kilátásával...
No comments:
Post a Comment