A három helyszín tulajdonképpen felfűzhető lenne egy útra is, de 'természetesen' mindegyik egynapos történet lett...igen, München is, ráadásul autóval. 1430 km egy nap...érdekes menet volt...
Történt, hogy soha nem sikerült nagyszabású európai turisztikai kiállításon részt vennem - itt a tengerentúliakkal volt inkább (sőt, nagyon) szerencsém, Kunming, Chicago és Caracas -, így a Budapesthez egyik legközelebb eső Münchenben a f.re.e freizeit, reise, erlebnis keltette fel az érdeklődésem, végülis megjárható, mint kiderült kb hat óra autóút Bp-ről...
A vásár legmélyebb benyomását mindenesetre az tette rám, hogy micsoda eszméletlen reneszánsza van a kerékpározásnak, amit persze kiszolgálnak mind a gyártók, mind az utazásszervezők. Nem volt az a biciklifajta, amit ne mutattak volna be és nincs olyan sarka a világnak, ahova ne lehetne elbiciklizni szervezett úton. Az egyik legnagyobb sikere a német kerékpáros klub által felállított próbapályának volt, ahol mindenki kedvére keringett a furábbnál-furább biciklikkel, fekvő, háromkerekű (elöl vagy hátul duplakerékkel), elektromos stb. verziókkal.
Az, hogy ennek a piaci szegmensnek mit tudunk mi kínálni, egyáltalán akarunk-e bármit kínálni, hát ez nagy kérdés...erről csak annyit, hogy az egyetlen kerékpáros térképünket a csehek régiónként is felülmúlják, a kijelölt kerékpárutak már ott is vmi hihetetlen sűrűségben vannak. Persze a csehek korábban is többet bicikliztek, nekünk meg ugye itt a wellness, ha beledöglünk is - mert ez azért sok esetben a meleg vízben való üldögélésről és nagy zabálásokról szól - nehogy már meg kelljen mozdulni...
Sajnos ezt nem erősítik azok az utazási irodai prosik sem, amikben az amúgy népszerű Bécs - Budapest kerékpártúra egyes szakaszait a rossz és nagyforgalmú utak mo-i utak (így leírva a várható megpróbáltatásokat!) miatt Szlovákiában javasolják megtenni...
A másik nagy trendnek nekem a kemping tűnt, ezt itthon nem is vesszük komolyan, effektíve lenézzük...(a cseheknek érdekes módon itt is volt olyan kempingkatalógusuk, hogy...).
Összességében nem kis kihívás megszólítani a német piacot, van kb a 60 plusz, nosztalgiázó korosztály, ők Hévízt, Hajdúszoboszlót még elbetűzgetik és...és kb ennyi...a fiatalabbakat ezzel meg egyébbel sem lehet megszólítani (Siófok+ olcsó szállás+sör esetleg, de ezt meg nem akarjuk ugye...). Nehéz ügy lesz ez, mert a célcsoportunk realistán nézve hamarosan kihal. Vagy pl. inkább hazafiasan otthon marad áztatni magát...mert a 'belföldi' németek hazai pályán igencsak nagy nyomulást mutattak fel...aminek az 'elméletét' jól jellemzi egy autópályán látott kamion felirata is: Unsere Produkt. Unsere Arbeitsplatz. Turizmusra is alkalmazható. Ennyi. Itthon kell üdülni -néha fogcsikorgatva is.
Aztán egy kis napsütés a Velencei-tónál, csak nem a tavasz közeledik? - bár még látszik a jég, vagy az egy héttel ezelőtti ítéletidő maradványai, azért olvadozik rendesen és egyre többen téblábolnak a parton is...miközben pl. Pákozd környékén gombamód szaporodnak a lovardák...
A hétfői szabadnap pedig (fotó nélkül...) a győri élményfürdőé. Ahol a hétfői gyér forgalom mellett valóban élmény a tartózkodás - több emberrel azért zsúfolt lehet. De most szinte privát szaunavilága van az embernek és úgy látszik évekkel a nyitás után sem fáradtak bele a kérdezésbe, hogy akkor most 'először jár itt?' és máris előzékenyen mutatnak be mindent. Szegény szaunaparkőrt nem hagyom kibontakozni, röviden közlöm vele, hogy a gőzkabin érdekel - de azért alaposan elszavalja annak is a használatát - így is lehet, úgy látszik. Egy - háromórás - jegy pedig kb 7 EUR, amihez különböző fokozatú szaunavilágok jönnek kb további ugyanennyiért. Amit végülis egy étteremben is pillanatok alatt el lehet párologtatni...de hol van akkor a wellness...?
No comments:
Post a Comment