Alig egy hete sikerült részt venni egy ún. zöldutas országos találkozón (amely zöldutas térségekben a nem motorizált alapú, erős helyi közösségi hátterű turizmus/térségfejlesztés folyik) és a résztvevők között kettő, az Ipoly mellett, kisebb térségben tevékenykedő szervezet képviselői is ott voltak. Nem túl hosszúra nyújtva a bevezetést, mivel stratégiát is írok az ilyen típusú fejlesztésekhez számukra, bedobtam, hogy milyen érdekes lenne egy, az Ipolyt teljes hosszában felölelő turisztikai termékfejlesztés, részben vagy egészben zöldutas alapokon - aminek így hirtelen nem volt vmi nagy a támogatottsága, de majd meglátjuk. Pedig Európa szerte a folyóvölgyekben, akár forrástól torkolatig tartó kerékpártúrák, turisztikai ajánlatok egymást érik. Na mindegy, egy kútba esett ausztriai túrázás helyett végülis úgy döntöttem, hogy megkeresem az Ipoly forrását és - ugyan most csak autós túra keretében - de végigcsorgok mellette. Hááát, rendesen tartogatott az út meglepetéseket és a korábbi fantáziálás a helyszínen is megerősítést nyert, az Ipolyt turisztikailag igenis lehetne egyben kezelni. Igen változatos természeti adottságok, kulturális hagyományok, emészthető táv (bár autóval nem sikerült egy nap alatt végigérni...), vasút megy szinte végig mellette, ami néha jól jöhet egy kerékpárosnak stb...na de a sok szöveg helyett a tanulságosabb és talán élvezetesebb képi beszámoló néhány helyről:
Az Ipoly-forrásvidékére vezető út március utolsó napjaiban még ilyen...
Amúgy igen informatív táblákon tájékoztatják az arra tévedőt, hogy mit is lehet találni, cisnálni a környéken.
A folyó pontos forrását a havas körülmények között és részletes térkép hiányában végülis nem kerestem az erdőben, így az első kép az Ipolyról, kis hegyi patakként...
A folyón, illetve hát még mindig patakon, egy-két kastély mellett egy víztározó is van, nem akármilyen környezetben...
Aztán amikor kicsit alábbhagynak a hegyek, jönnek az egyéb látnivalók is, pl. egy török híd:
A bejegyzés népszerűsége érdekében egy kutya is kísérte az utamat...
...és ha már vasút is volt, voltak persze egészen rendben tartott állomások is...
...mígnem aztán átérve a határon az ipolytarnóci állomás sarkában egy bunker húzódott meg...
...méretes 'ajtóval'...
...amit a változatosság kedvéért egy kis természeti látnivaló követett...
...ez a patakvölgy amúgy a palóc Grand Kanyon nevet is viseli, nem kis büszkeségről tanúskodva - ide még vissza kell jönni, most nem volt idő bejárni. De amúgy van palóc Mount Everest is ám, nem is olyan messze...aztán pedig egy tábla, ami az Ipoly mentén bizony - és sajnos - gyakran előfordul:
...merthogy elég sok korábbi híd ilyen...
...és ilyen állapotban van. Még az ideiglenes gyalogos hidat is elmosta a víz...
...na de azért a helyi zöldutasok tevékenységének is vannak már eredményei, egy, a folyóvölgy felett húzódó madármegfigyelő pihenőhely Drégelypalánk mellett:
A túrát itt, Drégelypalánkon 'kellett' berekeszteni, de a Börzsönyt megkerülő folyóvölgy még számos és a fentiektől ismertebb érdekességet is rejteget. Mindenesetre csak e rövid folyó mentén sikerült a hóból a 20 fok közeli 'lentebbi' részekre eljutni, a forrásvidék pedig UNESCO bioszféra rezervátum, EU-s fejlesztésekkel átszőtt térség http://www.vulkanpolana.sk/ , néhány kastély, lentebb ugye Duna-Ipoly Nemzeti Park, Ipolytarnóc, Szondi vára, három kisvasút és még sorolhatná az ember. Továbbá ennyi őzet egy nap még sosem lttam, hatosával járkáltak legalább és több helyen is láttam őket. Nem ekkor, de a napokban amúgy majdnem elütöttem életem első tapsifülesét is, de a mezei nyúlnak marhajó reflexei voltak, csak a fejét láttam a jobb első kerék előtt, utána egy pillanattal pedig a két hátsó lábát távolodóban - szóval megúszta a kis ügyes...De visszatérve ide, persze az előszezoni képek nem adják át annyira a táj szépségét, a felvidéki települések 'faluba is kell, hogy legyen panel' hangulatát, továbbá a jelenlegi állapotok, elérhető információk sem erősítik a turizmust, meg elég speciális érdeklődés kell hozzá, de az valószínű, hogy egy hetet könnyen el lehetne tölteni az Ipoly szomszédságában, megállva túrázni, programokon részt venni, kicsit odébb is tekinteni - és akkor még nem volt szó pl. vízitúrázásról...ja, és az egész alig egy-két órára Bp-től...a válság állítólag a közeli helyszínekre irányítja a turisták figyelmét...majd kiderül, ettől közelebbre mindenesetre nehéz menni...
No comments:
Post a Comment